Sok szakon már most számolhattok ezekkel ponthatárokkal - mutatjuk az előzetes ponthatárokat

A felvételi időszakhoz szorosan hozzátartozik, hogy az érettségire készülő diákok - változó rendszerességgel ugyan -, de a felvételi pontjaikat számolgatják. De mennyi is az a bizonyos szükséges pontszám? Mutatjuk az előzetes ponthatárokat.

  • Eduline

Arról már a korábbiakban olvashattatok, hogy mi a különbség a minimum és az előzetes ponthatárok között. Most megmutatjuk nektek azokat a pontokat, amiket bizonyos alap- és osztatlan mesterképzési szakokon el kell érnetek, ha állami ösztöndíjjal szeretnétek bekerülni a szakra.

null

null

A legmagasabb pontszám, 2020-ban 400 pont, ide tartoznak az alkalmazott közgazdaságtan, az emberi erőforrások, a gazdálkodás menedzsment, a pénzügy és számvitel, a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdálkodás, a kereskedelem és marketing, a kommunikáció-és médiatudomány, a pszichológia, az állatorvosi és a turizmus-vendéglátás szakok is. Idén 300 pontnál nem húztak alacsonyabb előzetes ponthatárt, a legtöbb szakon 310 és 320 pont határozta meg előzetesen. 

Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentek az előzetes ponthatárok

Van ahol 74, 50 vagy 40 ponttal kell kevesebbet elérni, mint tavaly. Ilyen pontokkal kell számolnia azoknak, akik a népszerű alap- és osztatlan képzések valamelyikére jelentkeznek.

Fontos tudni, hogy ezek a pontszámok nincsenek kőbe vésve, a jelentkezők létszámától és pontjaiktól függően változhatnak. Ha szeretnétek még többet olvasni az idei felvételi eljárásokról, ide kattintva megtehetitek.

Érettségi vizsganaptár: minden fontos dátum, amit tudni kell

Hamarosan itt az érettségi, már csak két hónapotok van készülni. De meddig is? Összeszedtük, mikor kezdődik és meddig tart a május-júniusi érettségi, és mikor vizsgáztok majd az egyes tantárgyakból. Írásbeli és szóbeli dátumok egy helyen.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.