Felvételizőknek: ezeket kell tudnotok a minimum- és az előzetes ponthatárokról

Tudjátok, hogy mi a különbség az előzetes- és a minimumponthatár között? Talán nem mindig egyértelmű a felvételi kapcsán, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek biztosan meg kell felelnetek, és melyek azok, amelyek nem mindenkire vonatkoznak. Mutatjuk a két típusú ponthatárra vonatkozó szabályokat.

  • Eduline

Először is, fontos, hogy tudjátok, hogy a minimumponthatár elérése nélkül egyetlen felsőoktatási képzésre sem kerülhettek be. Ez a ponthatár az alap- és osztatlan képzések esetén 280 pont - ezt a pontot az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele..

A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimum, ebbe a többletpontok közül csak az emelt szintű érettségiért járót lehet beszámítani. Mesterképzés esetén pedig 100-ból minimum 50 pontot kell elérnetek.

Ezen felül néhány szak esetén idén is hirdettek meg előzetes ponthatárt (jó hír, hogy több szakon csökkent a tavalyihoz képest), amelyet szintén el kell érjetek a sikeres, állami ösztöndíjas felvételi érdekében. Mindez azt jelenti tehát, hogy ezeken a szakokon csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek.

Fontos, hogy az előzetes ponthatár sem feltétlenül egyenlő a szakokra külön vonatkozó végleges ponthatárral, a jelentkezők pontszámai vagy létszáma alapján még ennél is lehetnek magasabbak, vagy akár alacsonyabbak is.

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások