Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentek az előzetes ponthatárok

Van ahol 74, 50 vagy 40 ponttal kell kevesebbet elérni, mint tavaly. Ilyen pontokkal kell számolnia azoknak, akik a népszerű alap- és osztatlan képzések valamelyikére jelentkeznek.

  • Eduline

Ahogy már írtunk róla, idén is több népszerű szakon húztak központi ponthatárt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek. Persze a ponthatárok nem minden esetben véglegesek, a jelentkezők pontszámai vagy létszáma alapján még ennél is lehetnek magasabbak, vagy akár csökkenhetnek is. Itt nézhetitek meg a teljes listát és a központi ponthatárokat.

Azonban a 2019-es pontszámokhoz képest a 2020-as központi határok több alap- és osztatlan szakon is csökkentek.

Igazságügyi igazgatáson például a tavalyi 424 helyett 2020-ban 350 lett az előzetes ponthatár. Kommunikáció- és médiatudományon 440 helyett 400, lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki szakra 320 helyett 310, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakra 410 helyett 350 pont lett a központi ponthatár idén.

Nemzetközi gazdálkodáson és nemzetközi tanulmányokon is alacsonyabb lett a központi határ: mindkét szakon 400 pontot kell elérni, a korábbi 420 és 455 helyett. Csökkent a mindig népszerű pszichológia előzetes ponthatára is 435-ről 400 pontra.

Ezen felül három osztatlan képzésen is kevesebbet kell összeszedni. Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szokon 420 helyett 400, gyógyszerész szakon 385 helyett 380, jogász képzésen 440 helyett 350 pontot. Ez utóbbi szakon meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is: intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászképzésben - mondta el Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.

A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek a 2020-as központi ponthatárok a népszerű szakokon

Milyenek lesznek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon? Itt találjátok a 2020-a listát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.