Mit történik, ha nem jelentek meg a szóbeli érettségin?

Bár idén teljesen másképp alakult az érettségi, mint ahogyan azt megszoktuk, szóbeli vizsgák lesznek, csak kicsit másképpen, mint idáig.

  • Eduline

Idén a szokásos szóbeli érettségik elmaradnak, csak azok vizsgázhatnak szóban, akiknek nem sikerült az írásbeli. A szabály szerint, ha eléritek a 12%-ot az írásbelin, de a 25%-ot nem, akkor lehetőségetek van szóbelizni az adott tárgyból. Ha valaki nem éri el a 12%-ot az írásbeli vizsgán, akkor az eredménye elégtelen. Van olyan tárgy, ami kivételt képez, és mindenképpen van belőle szóbeli, erről itt írtunk bővebben.

Mi történik, ha nem mentek el a szóbeli érettségire?

Az Oktatási Hivatal oldalán található tájékoztató szerint, ha egy diák „fel nem róható okból” nem jelenik meg a szóbelin (vagy a vizsgáról engedéllyel távozik), azt az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik napján megismételheti a szóbelit – ha erre nincs mód, egy másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehetnek.

Ha egy diák a szóbeliről „felróható okból” marad távol vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik, egy másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet az adott tárgyból.

Mi lehet "fel nem róható ok"?

A jogszabály alapján „minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.”

Amennyiben tehát ha nem jelentek meg a vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmetekkel az érettségi jelentkezést fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnotokn, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

A vizsgaszabályzat szerint pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket (pl. írásbeli vizsgarész) - amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételnetek.

Emelt szintű érettségi 45% alatt - mi történik, ha nem éritek el ezt a százalékot

Idén már mindenkinek, aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezik kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tennie. Mi történik, ha a választott szakotokon külön van kötelező az emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Ilyenkor is sikeres az érettségi? Most kiderül.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.