Emelt szintű érettségi 45% alatt - mi történik, ha nem éritek el ezt a százalékot

Idén már mindenkinek, aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezik kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tennie. Mi történik, ha a választott szakotokon külön van kötelező az emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Ilyenkor is sikeres az érettségi? Most kiderül.

  • Eduline

Ahogy már írtuk, idén már mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségit kell tenni, aki idén egyetemre jelentkezett. Alap- és osztatlan képzésre is ez a beugró, akkor is, ha az adott szakon nem abból számolják az érettségi pontokat. A mostani felvételi időszakban is sokan vannak, akiknek nincs választásuk, ugyanis az általuk választott megjelölt egy vagy két tárgyból is emelt szintű érettségi kell a sikeres felvételihez.

Fontos, hogy az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, de ez is csak abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják

De mi van akkor, ott ha ahová mennétek, feltétel egy emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Függetlenül attól, hogy a többletpont nem kapjátok meg, a követelménynek megfeleltek?

A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, el kell érnetek legalább 25%-ot. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire - írja az Oktatási Hivatal. A további százalákok és érdemjegyek a következőek:

a)  60-100% elérése esetén jeles (5),

b)  47-59% elérése esetén jó (4),

c)  33-46% elérése esetén közepes (3),

d)  25-32% elérése esetén elégséges (2),

e)  0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már meghaladja a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek. Persze ilyenkor nincs választásotok, hiszen ha a jelentkezési helyeteken kötelező az emelt szintű érettségi, akkor enélkül nincs esélyetek. Bár azt hozzá kell tenni, hogy abban az esetben, ha a választott szakotokon kötelező az emelt szintű érettségi, a magas pontszámok miatt a hármas vagy kettes érettségi eredménnyel, többletpontok nélkül nem biztos, hogy bekerültök. Az idei pontszámokról és ponthatárokról itt kaphattok bővebb infókat.

Az idei felvételiről itt nézhetitek meg a legfrissebb cikkeinket.

Fontos dátum a felvételizőknek: mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?

Az érettségik múlt héten véget értek, a felvételi azonban még javában tart. A tavaszi ügyintézési időszakban még van időtök pótolni a hiányzó dokumentumokat és a többletpontokhoz szükséges papírokat. De mikor derülnek ki a ponthatárok?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.