Idén már mindenkinek, aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezik kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tennie. Mi történik, ha a választott szakotokon külön van kötelező az emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Ilyenkor is sikeres az érettségi? Most kiderül.
Ahogy már írtuk, idén már mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségit kell tenni, aki idén egyetemre jelentkezett. Alap- és osztatlan képzésre is ez a beugró, akkor is, ha az adott szakon nem abból számolják az érettségi pontokat. A mostani felvételi időszakban is sokan vannak, akiknek nincs választásuk, ugyanis az általuk választott megjelölt egy vagy két tárgyból is emelt szintű érettségi kell a sikeres felvételihez.
Fontos, hogy az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, de ez is csak abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják
De mi van akkor, ott ha ahová mennétek, feltétel egy emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Függetlenül attól, hogy a többletpont nem kapjátok meg, a követelménynek megfeleltek?
A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, el kell érnetek legalább 25%-ot. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire - írja az Oktatási Hivatal. A további százalákok és érdemjegyek a következőek:
a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
b) 47-59% elérése esetén jó (4),c) 33-46% elérése esetén közepes (3),d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már meghaladja a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek. Persze ilyenkor nincs választásotok, hiszen ha a jelentkezési helyeteken kötelező az emelt szintű érettségi, akkor enélkül nincs esélyetek. Bár azt hozzá kell tenni, hogy abban az esetben, ha a választott szakotokon kötelező az emelt szintű érettségi, a magas pontszámok miatt a hármas vagy kettes érettségi eredménnyel, többletpontok nélkül nem biztos, hogy bekerültök. Az idei pontszámokról és ponthatárokról itt kaphattok bővebb infókat.
Az idei felvételiről itt nézhetitek meg a legfrissebb cikkeinket.
Fontos dátum a felvételizőknek: mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?
Az érettségik múlt héten véget értek, a felvételi azonban még javában tart. A tavaszi ügyintézési időszakban még van időtök pótolni a hiányzó dokumentumokat és a többletpontokhoz szükséges papírokat. De mikor derülnek ki a ponthatárok?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
