A bezárt szegedi Wesley-be járt korábban az a diák, aki a menzakártyával akasztotta fel magát
A Telex információi szerint a diákkal amíg a Wesley-be járt, nem volt semmi probléma.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Jogerősen pert nyert Az Esélyteremtő Wesley Közhasznú Alapítvány a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatallal szemben, miután a hivatal korábban elutasította a 2024-ben bezárt szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium alapítványi fenntartásban történő újraindítását – derül ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.
Az alapítvány a TASZ segítségével támadta meg bíróságon a kormányhivatal elutasító határozatát. A hivatal ugyanis arra hivatkozva utasította el az alapítvány kérelmét, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint más intézményekben is elegendő férőhely áll rendelkezésre a diákok számára.
A Szegedi Törvényszék azonban megalapozatlannak találta a döntést, ezért megsemmisítette a határozatot, és új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt. A bíróság szerint egy magánfenntartású köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről nem lehet kizárólag a rendelkezésre álló férőhelyek száma alapján dönteni, hanem azt is vizsgálni kell, hogy az adott iskola milyen szerepet töltene be.
A közlemény szerint a minisztériumi vélemény ráadásul nem tartalmazott külön adatokat a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek számára elérhető férőhelyekről, holott a Wesley intézményeiben korábban nagy számban tanultak ilyen diákok.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és Az Esélyteremtő Wesley Közhasznú Alapítvány jelenleg azon dolgozik, hogy a szegedi iskola a 2027/2028-as tanévben újra fogadhassa a diákokat. Az alapítvány a bezárást követően Esélyteremtő Ház néven fejlesztőműhelyt is létrehozott, amely a tervek szerint az újrainduló intézmény működésében is fontos szerepet kap majd.
Az ítélet, amely újabb kormányhivatali mulasztásra, a kihívással élő gyerekek jogainak és érdekeinek figyelmen kívül hagyására mutat rá, végre elégtételt szolgáltathat az érintett családoknak az elmúlt két és fél év megpróbáltatásaiért
– mondta Dr. Szegi Péter ügyvéd, aki a TASZ megbízásából képviselte Az Esélyteremtő Wesley Közhasznú Alapítványt.
Ahogyan arról korábban az Eduline is beszámolt, 2024 augusztusának végén tartozásokra hivatkozva záratták be a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) budapesti és szegedi iskoláit. Az iskolákba főként hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű, köztük autista gyerekek jártak, akiknek az intézmények bezárása után új iskolát kellett keresniük.
A történtek következményeiről a Népszava korábban a TASZ munkatársaival beszélgetett, akik elmondták, hogy voltak olyan diákok, akiknek még több mint fél évvel a bezárás után sem sikerült megfelelő intézményt találni. Mások időközben több iskolát is megjártak, vagy kénytelenek voltak olyan helyen maradni, ahol nem tudták biztosítani számukra a szükséges feltételeket.
Az ügyben korábban a Fővárosi Törvényszék is jogszabálysértést állapított meg a budapesti Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium bezárásával kapcsolatos kormányhivatali eljárásban.
A Telex információi szerint a diákkal amíg a Wesley-be járt, nem volt semmi probléma.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).