A kormányhivatal szerint van elég hely Szegeden a speciális igényű gyerekeknek, de a gyakorlat más képet mutat.
Tavaly nyáron a szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium már az új tanévre készült, sőt, épp egy pályázati pénzből felújított tornaterem átadását tervezték, amikor a tanévkezdés előtt néhány nappal a kormányhivatal egyetlen tollvonással törölte az intézményt a nyilvántartásból. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) fenntartásában működő iskola több mint 150 – főként sajátos nevelési igényű, köztük autista – gyereket látott el.
A kormányhivatal akkor azzal indokolta a bezárást, hogy az intézmény körülbelül 140 millió forintos tartozást halmozott fel, ami szerintük veszélyeztette a gyerekek zavartalan oktatását.
Bár a kormányzat azzal védekezett, hogy más intézményekben elegendő férőhely áll rendelkezésre, a gyakorlat egészen más képet mutat. A gyerekeket közel negyven – többnyire nem is szegedi – iskolába szórták szét. Sokuk nagy létszámú osztályokba került, ahol nem kapták meg a számukra elengedhetetlen fejlesztői támogatást.
Nincs elegendő fejlesztőpedagógus, az intézmények nem tudják biztosítani azokat a feltételeket, amelyekre ezeknek a gyerekeknek szükségük lenne
– mondta a Népszavának Novákné Finta Csilla, a bezárt iskola korábbi szülői munkaközösségének elnöke.
A szülők jelentős része délutáni különfoglalkozásokkal próbálta pótolni az iskola elvesztését, sokan még mindig keresik a megfelelő oktatási környezetet. Egyfajta menedéket jelentett számukra az Esélyteremtő Ház, amelyet a Wesley-ből kikerült pedagógusok közreműködésével a szülők hoztak létre a bezárt iskola épületében. Az intézmény novemberben indult, és alig három hónap alatt megháromszorozódott a gyereklétszám, mára pedig meghaladja a nyolcvan főt.
„Gyorsan kiderült, mennyire fontos a külső segítség ahhoz, hogy ezek a gyerekek helyt tudjanak állni. Már olyan családok is jelentkeznek hozzánk, akik korábban nem is jártak a Wesley-be” – tette hozzá Novákné.
A fejlesztőházat az Esélyteremtő Wesley Közhasznú Alapítvány működteti – amely korábban az iskola alapítványa volt –, szülői hozzájárulásból, önkormányzati támogatásokból, pályázati pénzekből és magánadományokból. Azonban az Esélyteremtő Ház nem számít hivatalos iskolának, így a Wesley-iskola jogutódlás nélküli megszűnését sem tudja teljesen orvosolni.
A szülők és pedagógusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy újra hivatalosan működő iskolát hozzanak létre, amely továbbvihetné a Wesley örökségét. Három alkalommal is kérelmezték a nyilvántartásba vételt, ám mindannyiszor elutasította őket a kormányhivatal. Indoklásuk szerint Szegeden elegendő férőhely van
a speciális igényű gyerekek számára, így nincs szükség új intézményre.
Novákné Finta Csilla nem érti az érvelést, szerinte a valóság teljesen mást mutat, de nem adják fel, bírósághoz fordulnak.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
