Eldőlt: ezek az egyetemek alapítványi fenntartóhoz kerülnek

Megszületett a parlamenti döntés arról a hat magyar egyetemről, amelyeknek alapítói és fenntartói jogai 2020. augusztus 1-jétől vagyonkezelő alapítványokhoz kerülne.

  • Eduline

Megszavazta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, miszerint újabb hat magyar egyetem kerülne alapítványi fenntartóhoz, a Corvinus-modellhez hasonlóan. A Magyar Közlönyben tegnap este meg is jelentek az erről szóló törvények.

Ennek értelmében 2020. augusztus 1-jétől alapítványi fenntartóval fog működni az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, és a Miskolci Egyetem is.

A magyarországi felsőoktatási intézmények fenntartói tehát a következőképpen alakulnak augusztustól:

Magyar Közlöny
Magyar Közlöny

Még nem derült ki minden

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy nemcsak hat, hanem összesen kilenc egyetem átalakulásáról van szó. Az előbbieken kívül, a Színház- és Filmművészeti Egyetem is az új modellben működne tovább szeptembertől. 2020. augusztus 1-jével a Kaposvári Egyetem egyesül a Szent István Egyetemmel - az így létrejött Szent István Egyetem pedig 2021-től szintén alapítványi fenntartásba kerülne.

Utólag tudta meg az egyetem, hogy átalakítják

A sajtóból tudta meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem, hogy náluk is modellváltás lesz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.