Egyetemi átalakítások: kilenc intézmény várja a döntést

Hány egyetemre alkalmaznák a Corvinus-modellt? Az utóbbi időben számos intézmény átalakítása merült fel, de mi most a helyzet és mekkora ez az említett létszám?

  • Eduline

Nemrég írtunk róla, hogy a Corvinus-modell további hat magyar egyetemen vezetnék be. Azóta pedig újabb intézményekről derült ki az átalakítás. Most akkor - jelenleg - hány és melyik magyar egyetemek lesznek alapítványi fenntartásúak?

 Az első tehát a Budapesti Corvinus Egyetem volt, 2019. július 1-jétől került államiból alapítványi fenntartásba. A 2020-as felvételin már az egyetemre az állami ösztöndíjas finanszírozási forma helyett a Corvinus Ösztöndíjprogramra lehetett jelentkezni.

2020. augusztus 1-jével a következő intézmények alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnének:

  • Állatorvostudományi Egyetem,
  • Miskolci Egyetem,
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
  • Neumann János Egyetem,
  • Soproni Egyetem
  • Széchenyi István Egyetem.

Bár még parlamenti döntés előtt állnak ezek az átalakítások, azóta még több egyetemmel bővült a lista. A legújabb információk szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem is az új modellben működne tovább szeptembertől. Szintén 2020. augusztus 1-jével a Kaposvári Egyetem egyesül a Szent István Egyetemmel - az így létrejött Szent István Egyetem pedig 2021-től kerülne alapítványi fenntartásba.

Ennek értelmében jelenleg kilenc magyar egyetem működése alakulna át a Corvinuséhoz hasonlóan. A változásról néhány esetben még az egyetemi vezetőségnek sincsenek információi, hiszen páran magáról az átalakításról is csupán a sajtóból értesültek:

Utólag tudta meg az egyetem, hogy átalakítják

A sajtóból tudta meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem, hogy náluk is modellváltás lesz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.