Hat egyetem készül modellváltásra, de az állami ösztöndíjak maradnak

Újabb hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus 1-jétől a parlamenti döntésre váró törvényjavaslatok szerint. Az új működési modell az eddigiekhez hasonlóan továbbra is biztosítja minden hallgatónak az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét az érintett egyetemek mindegyikén - nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek.

  • Eduline/MTI

Az innovációs tárca javasolta az Országgyűlésnek, hogy az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem új struktúrában működjön tovább.

Az államtitkár hozzátette, a törvényjavaslatok elfogadása esetén augusztus 1-jével az egyetemek alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülhetnek.

Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződések keretében alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ami garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre - tette hozzá. Bódis József közölte: mind a hat egyetemen biztosított lesz a továbbiakban is az állami ösztöndíjas képzési forma is, ezt a modellváltás nem befolyásolja.

A döntés azonban még nem született meg és a történet egyik érdekessége - ahogy korábban is írtunk róla -, az átalakítás összevonásokat is jelenthet. Ezzel kapcsolatban a Kaposvári Egyetemen a bejelentés másnapján értesültek arról, hogy a kaposvári intézmény is az érintettek listáján van és arról is döntést hoznak majd, hogy az egyetem összeolvad majd a Szent István egyetemmel.

Felmérést készített a HÖOK - a hallgatók 40%-a elégedett a távoktatással

Az órák 42%-át a járványhelyzetet követően is ki lehetne váltani távoktatással.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.