Nem tudnak részleteket a Kaposvári Egyetemen a tegnap bejelentett átalakulásokról, illetve az összeolvadásukról a Szent István egyetemmel, pedig a kaposvári intézmény is az érintettek listáján van.
Ahogy tegnap beszámoltunk róla, hat újabb magyar egyetem átalakításáról döntött a kormány. Azonban úgy néz ki az érintetteket nem informálták erről megfelelően.
"A jelen sajtóközleményben leírtakon kívül jelenleg semmilyen információ nem áll rendelkezésünkre az integráció lebonyolítására vagy a jövőbeni működésre vonatkozóan" - írta az egyetem weboldalán közzétett közleményében a Kaposvári Egyetem vezetése.
A Kormány 2020. március 11-én felsőoktatási kérdésekben is döntött, elfogadta többek között azt a minisztériumi előterjesztést, amely szerint 2020. augusztus 1-jével a Kaposvári Egyetem egyesül a Szent István Egyetemmel, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karával és az Eszterházy Egyetem gyöngyösi Károly Róbert campusával. Az új egyetem javasolt neve: Szent István Egyetem (SZIE). Emellett a kormány döntött a modellváltás ügyében is, amelynek értelmében 2021. január 1-től az új SZIE állami vagyonkezelői alapítványi fenntartásba kerül - írják közleményükben.
A Kaposvári Egyetem vezetése a tervekről egyszer, a döntésről két alkalommal kapott szóbeli tájékoztatást az Innovációért és Szakképzésért felelős államtitkárságától. Az intézmény közleménye szerint a 2020. március 31-én beterjesztett törvénymódosításáról szóló törvényjavaslatról azonban csak az országgyűlés honlapjáról szereztek tudomást.
Jön a Corvinus-modell: újabb hat egyetem átszervezéséről döntött a kormány
A kormány újabb hat egyetem működési és finanszírozási modellváltásáról döntött - nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek szerdán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
