Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Online vagy személyes diplomavédés vár a végzős hallgatókra? Kik kaphatják meg nyelvvizsga nélkül az oklevelüket, és mi lesz a diplomaosztókkal? Megnéztük, miben érint titeket a továbbiakban a koronavírus.
A távoktatás elején még arról írtunk, elképzelhető, hogy online zajlanak majd a tavaszi, nyári záróvizsgák is. Az ELTE-n és a Debreceni Egyetemen maradt is ez a felállás, vagyis a végzősök online adhatnák számot a tudásukról.
A korlátozások enyhítésével azonban a legtöbb egyetemen úgy döntöttek, hogy – szigorú korlátozások mellett – személyesen bonyolítják le a diplomavédéseket. A PTE Állam-és Jogtudományi Karán és a Corvinus Egyetemen is személyes vizsgák lesznek. Míg a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen mindkét formában lehetséges a vizsgázás.
Változás, aminek sokan örülhetnek
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, mindenki mentesül a nyelvvizsga kötelezettsége alól, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz a felsőoktatásban. Vagyis, akkor is megkapjátok a diplomátokat, ha az oklevél megszerzésének feltételéül előírt nyelvvizsgát nem tettétek le.
Mi lesz a diplomaosztókkal?
A legtöbb végzőst egyre inkább foglalkoztatja a kérdés, hogy lesz-e lehetősége sapka eldobásra. A járványügyi helyzetre való tekintettel azonban 2020. augusztus 15-ig 500 főnél nagyobb rendezvényt nem lehet szervezni, így sajnos az egyetemek sem tudják a megszokott módon megtartani a nyári diplomaátadó ünnepségeket. Arról, hogy esetleg kisebb bontásban megrendezik-e őket, illetve az elmaradt és elmaradó oklevélátadó ünnepségeket mikor fogják pótolni, még nincsenek információk. Ezekről a saját felsőoktatási intézményeteknél tudtok tájékozódni.
Változás az állami ösztöndíjas képzéseken: idén nem lesz átsorolás
Ma megjelent egy kormányrendelet, amely több változást is tartalmaz az egyetemek, főiskolák számára is. Összegyűjtöttük a főbb változásokat, amelyeknek sok diák örülhet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.