Ma megjelent egy kormányrendelet, amely több változást is tartalmaz az egyetemek, főiskolák számára is. Összegyűjtöttük a főbb változásokat, amelyeknek sok diák örülhet.
2020-ban a következő, 2020/2021-es tanévre nézve nem történhet állami ösztöndíjas helyről önköltségesre sorolás a ma megjelent kormányrendelet szerint. Vagyis, ez azt jelenti, hogy az eddigi - állami ösztöndíjas hely megtartásához szükséges - kreditszámot és tanulmányi átlagot ha nem éritek el, akkor sem sorolhatnak át benneteket önköltséges képzésre.
A hírről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) számolt be elsőként, ahol azt is hozzátették: a kormányhatározat a önköltséges képzésről való visszasorolás lehetőségét nem zárja ki. Vagyis fordított esetben lehetséges az átsorolás továbbra is.
1,5 méter távolság - a záróvizsgán is
A kormányrendelet kitér az idei záróvizsgákra is, amiket az intézmények úgy kell megszerveznie, hogy az intézménybe be lehet lépni, de személyes érintkezés ne legyen, valamint 1,5 méter távolság tartva legyen. Ennek értelmében lehet, hogy mégsem online lesznek majd a záróvizsgák?
Az intézmények több kérdésben is eltérően dönthetek, például a a félév és a tanév hossza is egyetemenként eltérhet törvényben meghatározottaktól. Ahogyan arról korábban már írtunk, a Debreceni Egyetem például akár augusztus 31-ig is meghosszabbíthatja a tavaszi szemesztert.
Kitolták a határidőt a hazai munkaviszony teljesítésére vonatkozóan is. Az érintett végzett állami ösztöndíjas hallgatóknak egy évvel több idejük lesz ezt teljesíteni, abban az esetben ha egyébként 2020. decemberben járna le a határidejük.
Nem számít a passzív félév
A kormányrendelet szerint azok a hallgatók, akik a tavaszi félévüket passziváltatták, nem kell, hogy beleszámítson a jelenlegi szabályok szerinti működésbe - ami szerint egymás után legfeljebb két félévet lehet passziválni.
Végül bekerült a kormányrendeletbe a nyelvvizsga könnyítés is: azok, akik 2020. aug. 31-ig sikeres záróvizsgát tesznek, mentesülnek a nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.
Komoly kérdéseket vet fel a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés - mi lesz az oklevelekkel?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap bejelentette, 75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához. Szakmailag azonban ez már most sok kérdést felvet. Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökével beszélgettünk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
