Komoly kérdéseket vet fel a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés - mi lesz az oklevelekkel?

A miniszter szerint 75 ezer olyan, már végzett hallgató van ma Magyarországon, akiknek nyelvvizsga hiányában nem adták ki a diplomájukat. Nekik szeretnének most segíteni ezzel a kedvezménnyel. A záróvizsgázott, de diploma nélküliek a 2019 június végéig mért adatok szerint összesen több mint 93 ezren voltak - ők a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatták kézhez eddig a felsőfokú oklevelet. A nyelvvizsgamentesség azonban nem csak rájuk vonatkozik, minden hallgatót érint, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz, erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium adott tájékoztatást a bejelentés után.

Ezzel kapcsolatban megkerestük a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökét, Rozgonyi Zoltánt, aki elmondta: bár a döntés sokak válláról vette le a nyelvvizsgaszerzés terhét, szerinte ezzel nagy mértékben nem változik majd a jelenlegi felállás. „A tanulmányaikat 5-10-15 éve befejezett “beragadtak” esetében ez egy olyan béka, amit valóban le kell egyszer nyerni. Nekifutott a kormányzat egyszer már komolyan, akkor közel 15 milliárd forintból végül alig több mint 8000 “diplomamentőst” sikerült megmenteni. Illetve az is kiderült, hogy a mentésre szorulók döntő többsége annyira alacsony nyelvtudással rendelkezik, hogy a család, munka, megélhetés napi kihívásai mellett több éves kitartó képzésre lenne szükségük, ami soktízezres létszámnál egyszerűen irreális. Ez több évtized elhibázott oktatáspolitikájának a hozadéka” – mondta.

„Mindennek persze a világon semmi köze a koronavírushoz” – tette hozzá. „Ezt a békát valamilyen módon egyszer mindenképp le kell nyelni. Egy ilyen jó hír pártízezer embernek most biztos nem árt meg.” Hozzáteszi, az azonban komoly kérdés egy ilyen súlyú oktatáspolitikai döntésnél, hogy mi lesz a folytatással. Arról ugyanis nem esett szó a bejelentés kapcsán, hogy mindezzel az oktatáspolitika egyik több évtizedes alaptételét - legalább egy idegen nyelv B2-es szintű ismerete elvárás az egyetemre belépők többségével és minden onnan kilépővel szemben - is megkérdőjelezik vagy sem.

„Erre pedig nem mentség a járványhelyzet mert a most “megmentettek” zöménél a mai döntésnek semmi köze a járványhoz. Ők nem fognak ettől hirtelen munkát találni, nem emiatt fogják megtartani munkájukat a rendszerváltás óta megélt legsúlyosabb gazdasági válság során"

- hangsúlyozza Rozgonyi Zoltán. Szerinte a tanulmányaikat az elmúlt néhány évben befejezett és nyelvvizsga hiányában diplomátlan, volt hallgatók esetében pedig - akár csak a többi honfitársuknak -, van most elég baja, de a nyelvtanulást illetően a legkevésbé sem kerültek rosszabb helyzetbe, mint eddig. Kiemelte, szemben a közoktatással, a nyelviskolák többsége viszonylag felkészülten, rendkívül gyorsan és zömmel sikeresen állt át az online távoktatásra. Online nyelvtanfolyamot kínál mind egyéni mind csoportos formában, számtalan tapasztalt nyelviskola, ráadásul kedvezőbb áron, mint az eddigi képzések. Szerinte ha valamikor, hát most van paradicsomi időszak a nyelvet tanári segítséggel tanulni akaróknak.

„Furcsamódon az idén végzők azok, akiknek az esetében valamilyen intézkedés valóban indokolt lehetne a járványhelyzet kapcsán. Közöttük bizonyára van 2-3 ezer olyan hallgató, aki még nem rendelkezik nyelvvizsgával, viszont lenne reális esélye arra, hogy a következő pár hónap során megszerezze”. A járvány jelenlegi trendjei alapján nagy valószínűséggel nyár közepe-végéig nem lesz mód akkreditált nyelvvizsgák megtartására – teszi hozzá.

„Nagy kérdés azonban, hogy a valóban a járványhelyzet miatt némileg hátrányt szenvedő pár ezer idei végzős elegendő ok lenne-e arra, hogy hosszú távú, oktatáspolitikai alaptételt kérdőjelezzen meg a kormányzat. A fentiek alapján persze mindez nem is kérdés. A döntés mögött jól láthatóan egészen más okok állnak: kapkodás, átgondolatlanság, pénzt, szervezést nem igénylő de népszerű lépések keresése” – mondja a szekértő.

Szakmailag tehát sok kérdést vet fel az ilyen méretű oktatási döntés. Többek között azt is, mi lesz azokkal, akik úgy kapnak egyetemi szintű végzettséget, hogy nem mutattak be legalább B2-es nyelvvizsga-bizonyítványt? Később vajon pótolniuk kell? Mi lesz a szakmai nyelvvizsgákkal? Arról nem beszélve, hogy hosszú távon milyen hatással lesz ez a döntés a diplomák munkapiaci értékére.

A nyelvvizsga eddig is komoly gond volt

Évek óta egyre kevesebb egyetemista, azaz 20-24 éves szerez nyelvvizsga-bizonyítványt. Habár a fiatalabb vizsgázók száma emelkedik, a "beragadt diplomások" és a már egyetemen tanulók közül egyre kevesebben szánják rá magukat a bizonyítványszerzésre. Tavaly a 14-19 évesek közül 61 942-en szereztek nyelvvizsgát, a 20-24 évesek közül pedig csupán 28 489-en.

MTI

Sajnos nem csak a végzésnél, hanem a felvételinél is nagyon a gond. Az Oktatási Hivatal adatai alapján a frissen felvett, tanulmányaikat 2019 szeptemberében kezdő hallgatóknál sem túl rózsás a helyzet. Alap- és osztatlan képzésre összesen 60 982 hallgatót vettek fel, közülük 41 795-nek volt legalább középfokú nyelvvizsgája, ami 69 százalékos arány. Ha kötelező lett volna a nyelvvizsga, 19 187 diák, a felvettek 31 százaléka nem jutott volna be a felsőoktatásba.

A kép képzési területenként jelentős eltéréseket mutat. Míg a felvett bölcsészek 88 százalékának volt nyelvvizsgája, a művészetközvetítés területen tanulók mindössze 35 százalékáról mondható el ez. Igen rosszul áll a sporttudomány is (a felvettek 43 százaléka rendelkezett csak nyelvvizsgával). De a pedagógusképzés helyzete a legaggasztóbb, ahol a felvettek közel felének, 47 százalékának nem volt nyelvvizsgája. A tanárhiány így is égető, az utánpótlásnak nyilván nem tenne jót, ha a potenciális tanárjelöltek közel fele nem jutna be a felsőoktatásba.