Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Az iskolai könyvtárak működését érintő problémákról egyeztettek a Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) képviselői Kalla Zsuzsa közgyűjteményekért felelős helyettes államtitkárral október 7-én – számolt be a találkozóról az egyesület a Facebook-oldalán.
A megbeszélésen többek között az iskolai könyvtárak és könyvtárosok számával kapcsolatos statisztikai adatok és a tényleges helyzet közötti eltérések is napirendre kerültek. Az egyesület emellett felvetette a könyvtári állomány elavultságát, a tankönyvek túlsúlyát, a beszerzési keretek kérdését, valamint azt is, hogy hiányzik a működő iskolai könyvtárak szakmai és módszertani támogatásának megfelelő intézményi háttere.
A találkozón a Nemzeti alaptanterv (NAT) is szóba került, amelyben a résztvevők fontosnak tartják a könyvtárak szerepének erősítését, a hagyományos könyvtárhasználat és a digitális világ megismerése szempontjából egyaránt.
Az egyeztetés egyik aktuális témája a pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása volt, amellyel kapcsolatban a közgyűjteményi államtitkárság támogatja a KTE javaslatát. A felek emellett egyetértettek abban, hogy az iskolai könyvtárakat érintő kérdésekben szorosabb együttműködésre van szükség az oktatási és a kulturális terület között.
A KTE beszámolója szerint Kalla Zsuzsa elismerte és támogatta az egyesület törekvéseit, azonban hangsúlyozta, hogy az iskolai könyvtárak alapvetően az oktatási rendszerhez tartoznak, ezért a felvetett problémák többségére is ezen a területen kell megoldást találni. A kulturális tárca ugyanakkor igyekszik szakmai támogatást nyújtani ehhez, és szükség esetén kezdeményező szerepet is vállalna.
A találkozó végén abban is megállapodtak, hogy az egyesület a jövőben észrevételeket küld a közgyűjteményi államtitkárságnak az iskolai könyvtárakat érintő stratégiai és jogi dokumentumokról.
Pandur Emese, a Pedagógusok Szakszervezete könyvtárostanári tagozatának vezetője márciusban arról beszélt lapunknak, hogy sok intézményben még az elhasználódott kötelező olvasmányok pótlására sincs elegendő pénz, így a diákok gyakran régi, rossz állapotú könyvekből kénytelenek választani.
Miközben a könyvtáraknak elsősorban olyan kötetekre lenne szükségük, amelyek valóban érdeklik a tanulókat, előfordul, hogy olyan könyvcsomagokat kapnak, amelyek nem igazodnak az igényeikhez. A helyzetet tovább nehezíti a könyvtárostanárok leterheltsége, akiknek a könyvtári feladatok mellett sok esetben más iskolai teendőket is el kell látniuk.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
