Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Sok kérdésben kell az Ember Erőforrások Minisztériumának (EMMI) döntenie a koronavírus járvány miatt bezárt iskolákkal kapcsolatban. Mi lesz a kompetenciaméréssel, megtartják a témaheteket, mi történik a nyelvi mérésekkel, és a sportméréseket hogyan fejezik be a tanulók? Itt vannak a válaszok.
Az iskolák bezárásával rengeteg megoldatlan probléma merült fel az oktatásban is. A legtöbbet feltett kérdés az utóbbi hetekben, hogy mi lesz azokkal, akik most májusban érettségiznének: vajon szóba jöhet a vizsgák elhalasztása, vagy meg lesz tartva csak nem épp hagyományos módon?
Ezekre konkrét, határozott választ még nem kaptunk, viszont a kompetenciaméréssel, a nyelvi mérésekkel, a NETFIT-tel és a témahetekkel kapcsolatban az EMMI meghozta a döntéseit.
Az országos szintű mérések és értékelések, mint a kompetenciamérés, vagy a nyelvi felmérések a 2019/2020-as tanévben elmaradnak - írják. Ugyan erre a döntésre jutottak a Fenntarthatósági témahét kapcsán is, az sem lesz megtartva. Ami a NETFIT-et (azaz a sport-felméréseket) illeti, a már meglévő adatokkal fogják lezárni az idei tanévet, a befejezésére nem lesz szükség.
Viszont továbbra is napirenden van a Digitális Témahét. Jellege miatt a héten, azaz március 23-27-ig folyik az iskolai digitális írástudásra való fókuszálás a program keretein belül - tájékoztat a minisztérium.
Egy fogalom már most értelmét vesztette: mi lesz az "iskolai hiányzásokkal"?
Fontos kérdés a jelenlegi helyzetben, most pontosan hogyan kell kezelni a hiányzásokat, hogyan működik a digitális napló. Megnéztük az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) válaszát.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.