Gólyatábor helyett inkább kiképzőtáborra hasonlított a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának gólyatábora a részt vevő diákok szerint, akik szerint az eset ugyanakkor nem példátlan. Az elmúlt évek történései azt mutatják, hogy az egyetemi gólyatáborokban rendszeresen megalázzák az elsőéves diákokat, de szexuális erőszak, vagy éppen annak elhallgatása miatt is indult már eljárás.
Kipakoltatták a táskákat, elvették a gyógyszereket, piros baseballütővel ütötték a falat és a zuhanyzófülkéket, hogy így siettessék a fürdőszobát használókat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának gólyatáborában.
A gólyatábor napokkal ezelőtt azzal került be a hírekbe, hogy a szervezők egy Facebook-bejegyzésben tudatták; a biztonsági személyzet a tábor területére nem enged be gumióvszert.
„Valóban igaz, hogy a gumióvszer »a nem kívánt terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésében kulcsszerepet játszik», azonban a mi meglátásunk szerint a szexuális kontaktus elkerülése egy fokkal eredményesebben tölti be ugyanezt a szerepet. A gólyatáborok szervezői ezt a táborban hangsúlyozzák és fokozottan felhívják a gólyák figyelmét, hogy a tábor ideje alatt kerülendő a szexuális kontaktus” - közölte az esettel kapcsolatban az Egyetem Hallgatói Képviseletének elnöke.
Óvszer ide vagy oda, a gólyatábor még így sem zajlott eseménytelenül. Az Eduline-hoz érkezett visszajelzések szerint a gólyatábor első napján az elsőéves diákok csak este kaptak enni, elkobozták a gyógyszereiket, de arra is volt példa, hogy a szervezők lefotózták az alvó diákokat, majd a fotókat az egész tábor előtt kivetítették.
Közel sem ez a legdurvább azonban, ami az elmúlt évek egyetemi gólyatáboraiban történt.
Fanszőrivás, mackósajt, orális szex gyümölcsökkel
2016-ban a Budapesti Corvinus Egyetem budai campusának gólyatáborától volt hangos a média, egészen pontosan a 2014-es gólyatáborban történt eseményektől. A Vs.hu ekkor arról írt; hogy az azóta a Szent István Egyetemhez tartozó szarvasi arborétum területén tartott gólyatáborban különféle módokon alázták az elsőéves diákokat. A fiúknak például mackósajtot kellett egymás fenekébe dugni és onnan kinyalni, a lányoknak pedig fiúk lába közé szorított pálinkásüveg nyakát kellett bekapni.
Az ügyben az egyetem nem indított fegyelmi eljárást arra hivatkozva, hogy a gólyatábori "vetélkedőn" való részvétel önkéntes volt, kényszerítés nem történt. Az eset lezárult annyival, hogy a két szervezőt eltiltották attól, hogy a jövőben gólyatábort szervezzenek, az egyikük pedig lemondott a Hallgatói Önkormányzatban betöltött tisztségéről.
Az eset nyilvánosságra kerülése után a Blikket több diák is megkereste, akik megosztották, hogy mik történtek azoknak az egyetemeknek a gólyatáboraiban, ahol ők tanultak.
Az egyik budapesti főiskola gólyatáborában például azt a feladatot kapták az elsőévesek, hogy borotválják le a fanszőrüket és azt alkoholba keverve igyák meg, egy másik nagy múltú fővárosi egyetemen pedig gyümölcsökkel kellett szexuális aktust imitálniuk; például egy lánynak orális szexeti egy fiú ágyékához tartott banánnal.
"Választási lehetőség nem igazán volt" - mondta akkor az egyik, azóta már végzett hallgató.
Nemi erőszak
2014. augusztus 30-án hajnalban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának Fonyódligeten tartott gólyatáborában egy 38 éves, a táborban fotósként dolgozó férfi - akiről később kiderült, hogy 1996-ban már elítélték nemi erőszak miatt, 2004-ben pedig szemérem elleni erőszak miatt - először megvert, majd megerőszakolt egy 19 éves hallgatót.
A lány a tábor focipályáján tért magához bevérzett szemekkel, a nyakán fojtogatás nyomaival, oxigénhiányos állapotban. A Pécsi Ítélőtábla harmadfokon, jogerősen 9 év börtönbünetésre ítélte az elkövetőt, K. Szilárdot, aki a történtekről több mint 100 fotót is készített és azokkal akarta zsarolni az áldozatát.
Az egyetem vezetése az ügyben belsős eljárást indított, mivel a TÓK hallgatói önkormányzatának tisztségviselői tudhattak a férfi büntetett előéletéről.
Az esettel kapcsolatban fény derült arra is, hogy egy évvel korábban, azaz 2013-ban az Állam- és Jogtudományi Karon is szexuálisan bántalmaztak egy diákot. A Gyöngyösön tartott gólyatáborban egy lány rosszul lett, feltehetően bedrogozták, és amikor a szobájában magához tért nem volt rajta a nadrágja, valaki rajta ült és maszturbált. A lány úgy emlékszik, a rajta ülő fiú azt akarta, hogy fogja meg a nemi szervét és arról beszél, hogy a szájába és az arcára fog élvezni.
Ekkor valaki rájuk nyitott, de segítség helyett nevetett és rájuk csukta az ajtót. Feltehetően nem fogta fel, hogy éppen mi történik a szobában.
A Mira álnéven megszólaló lánynak végül az volt a szerencséje, hogy az elkövető részeg volt, ő pedig össze tudta szedni annyira az erejét, hogy kicsússzon alóla, és a földre esve elmeneküljön, így behatolás és súlyosabb fizikai erőszak nem történt.
A lány másnap megkereste a csoportvezetőjét és mindent elmondott neki, a hallgatói önkormányzat pedig ezt követően belső vizsgálatot indított és meg is találták az elkövetőt, aki beismerte a tettét, de megdöbbent azon, hogy vizsgálat indult ellene.
Bár megkérdezték tőlem, mit szeretnék tenni, de maradjunk annyiban, elég erőteljesen próbáltak afelé terelni, hogy ne akarjak semmit, és ne legyen botrány. Más kérdés, hogy én bíróságra ezt nem akartam vinni. Azért nem, mert pontosan tudom, hogy egy ilyen helyzetben a nőket hogyan kezelik: iszonyú, ahogy bizonyítják, nem hisznek nekik, meghurcolják őket. Ebből a megaláztatásból én, köszönöm szépen, nem kérek
- nyilatkozta Mira az Indexnek.
A történtekről akkor az egyetem vezetőségét nem értesítették, arról csak 2014-ben szerzett tudomást a dékán, aki szexuális erőszak és kábítószer birtoklása bűntettének gyanúja miatt feljelentést tett, fegyelmi eljárást kezdeményezett a hallgatói önkormányzat érintett vezetői ellen és bejelentette, hogy a jövőben nem járul hozzá a tábor szervezéséhez.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
