Nemi erőszak a gólyatáborban: ilyen ELTE-s gólyatábor többé nem lesz

Akár el is bocsáthatják az egyetemről az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar gólyatáborának szervezőit, ha kiderül, hogy valóban tudtak a nemi erőszakkal gyanúsított férfi múltjáról - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján az egyetem rektora, aki a felsőoktatási államtitkárt és az emberi erőforrások miniszterét is tájékoztatta a fonyódligeti gólyatáborban történtekről.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek éjszaka megerőszakoltak egy elsőéves lányt az ELTE tanítóképző karának fonyódligeti gólyatáborában. A Kaposvári Járásbíróság hétfőn elrendelte egy 38 éves budapesti férfi előzetes letartóztatását, aki fotósként dolgozott a rendezvényen. A gyanúsított az ELTE bölcsészkarának hallgatója, informatikus-könyvtáros szakra jár - erősítette meg csütörtök reggel az elmúlt napok sajtóinformációit Mezey Barna, az ELTE rektora. A gyanúsított ellen az intézmény fegyelmi eljárást indított, de azt a büntetőeljárás idejére felfüggeszteték - akkor döntenek majd a sorsáról, ha az eljárás lezárult.

Fábri György, az ELTE rektorhelyettese
Fülöp Máté

Az ELTE vezetése még kedden felfüggesztette a tanítóképző kari hallgatói önkormányzat elnökségének munkáját, ahogy a jogtudományi kar instruktori körei sem működhetnek - mint kiderült, a jogi kar gólyatáborában nemi erőszakra buzdító rigmusokat skandáltak a szervezők és a résztvevők.

Pszichológus segít a megerőszakolt lánynak
Mikonya György, a Tanító- és Óvóképző Kar dékánja a sajtótájékoztatón elmondta: felvették a kapcsolatot a megerőszakolt hallgatóval, akinek pszichológus segítségét ajánlották fel, és egyeztettek a szülőkkel is. 

A rektor hozzátette: az egyetem etikai bizottsága péntekig lezárja a tanítóképző kari HÖK felelősségét firtató vizsgálatot, ha pedig bebizonyosodik, hogy a szervezők tudtak a nemi erőszakkal gyanúsított férfi korábbi ügyeiről, akár el is bocsáthatják őket az intézményből.

Kimaradhat a HÖK a gólyatáborok szervezéséből?

Az egyetem vezetői azt is hozzátették: egyelőre még tárgyalnak arról, hogy a kari hallgatói önkormányzatok a jövőben is részt vehetnek-e a gólyatáborok szervezésében. Fábri György rektorhelyettes elmondta: már korábban is jelezték az oktatásért felelős minisztériumnak, hogy a hallgatói önkormányzatok működése alulszabályozott, de eddig törvénymódosítás nem történt. Azt is kezdeményezték, hogy az egyetemi-főiskolai felvételihez az erkölcsi bizonyítványt kelljen benyújtani, hogy legalább tudomásuk legyen arról, ha valaki korábban bűncselekményt követett el.

Fábri György, az ELTE rektorhelyettese, Mezey Barna, az ELTE rektora és Zaránd Péter, az ELTE EHÖK-elnöke
Fülöp Máté

Hozzátette: az egyetem csak olyan gólyatáborokat szervez a következő években, amelyeken a szakmai programok a hangsúlyosak, a tervezett programokról pedig részletes leírást is be kell majd benyújtani az intézmény vezetőinek. A szervezőkkel szemben is komoly magatartási elvárásokat fogalmaznak majd meg. "Egy mentor vagy instruktor nem kerülhet olyan állapotba, hogy ne tudja koordinálni a rendezvényt. A mentorok és az elsőévesek közötti viszonynak pedig a tanár-diák kapcsolatot kell tükröznie" - mondta a kommunikációs rektorhelyettes.

Az egyetem vezetői azt tervezik, a gólyatáborokat csak akkor tartják majd vidéken, ha az pedagógiailag indokolt, minden egyéb esetben az egyetem kollégiumaiban és épületeiben zajlanak majd a programok.

Bocsánatot kért a Class FM
Az egyetemi hallgatók és oktatók zömét felháborította, ahogy a Class FM reggeli műsorában a gólyatáborban történtekről beszéltek a műsorvezetők - mondta a sajtótájékoztatón Fábri György rektorhelyettes. A rádió vezetője levélben kért elnézést az intézménytől és a megerőszakolt lánytól, azt írta, senkit nem akartak megsérteni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.