A németalföldi humanista tudós nevét viselő Erasmus-programban Magyarországról 1998 óta tanulhatnak hallgatók külföldi egyetemeken, az 1987-ben indult csereprogramban mára világszerte 2,5 millió diák vett részt, a partnerországok közt van az EU mellett Norvégia, Izland, Liechtenstein és Törökország is. Idén januárban azonban kiderült, az úgynevezett modellváltás keretében az állami fenntartótól egy közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz került hazai egyetemek részvételét felfüggesztették a programban. Ennek egyik oka, hogy az uniós szervek nem tartják elég átláthatónak a modellváltáson átesett egyetemeket és kifogásolták az alapítványokban ülő aktív politikusokat.

A kormány lázasan igyekszik is megállapodni, túl is teljesítené az uniós feltételeket azzal, hogy nem csak elengedte például az élethosszig tartó kinevezéseket, de még a polgármestereket is kitiltja az alapítványi kuratóriumokból, noha ezt pont el sem várják tőle Brüsszelből. Kérdés, sikerül-e időre nyugvópontra juttatni az ügyet, ha esetleg nem, akkor szerződnek-e esetleg csak a nem alapítványi egyetemekre, így nagy arcvesztésnek kitéve az amúgy is erősen vitatott modellváltást. Közben hiába fordult a Debreceni Egyetem az Európai Unió Bíróságához is, az ügy továbbra is függőben van. Igaz, nemrég arról lehetett olvasni, hogy Orbánék az Ukrajnának szánt támogatások blokkolásával fenyegetnek, amivel akár jogállamisági kompromisszumok nélkül is kizsarolhatják a csereprogram forrásait.

Ugyanakkor a kormány közlése alapján nem idén július, hanem november a határidő, amíg szerződniük kell a következő – jövő év június vége utáni – időszakra az Európai Bizottsággal. Közben két alapítványi fenntartású egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) és a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) is arról értesítette hallgatóit: saját költségén kifizeti a hallgatói őszi Erasmus-félévét és júniusban a kormány is azt jelentette be, biztosítja a forrásokat a csereprogramok folytatásához. A két egyetem vélhetően abban bízik, csak megelőlegezik a pénzeket. A Corvinus alapítványa döntésében ki is kötötte, hogy a következő, őszi félévben Erasmusra menő hallgatók költségeit akkor fizetik, ha az ő támogatási szerződéseinek megkötéséig érvényben marad, hogy alapítványi egyetemek nem részesülhetnek uniós felsőoktatási támogatásokban.

„Ha megtörténik az a szörnyű eset, hogy egy hallgató emiatt nem tud elmenni Erasmusra, az még nem idén lesz” – fogalmaz Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke. „Maguk a finanszírozási keretek jövő év júliusáig rendben vannak, ha a korábbi évek üteme szerint használják fel az egyetemek az Erasmus-kereteket. Nyilván előtte le kell folytatni egy jelentkezési periódust, a hallgatónak is jó idővel előre tudnia kell, hogy van-e lehetőség, szóval sürgető a dolog” – teszi hozzá.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) múlt csütörtöki közleménye – melyben a novemberi határidőt megnevezték – is arról ír: „a jövő év június végéig biztosítottak az Erasmus+ mobilitási programjai, és a jövő évi költségvetés is fedezetet biztosít szükség esetén ennek folytatására”. Azt is közölték, a kormányzat 5 milliárdos kutatási támogatási alapot hozott létre a közvetlen uniós kutatási támogatások fedezetére, amit szükség esetén bővít, illetve „az egyetemeknek biztosítja azokat a forrásokat, melyekkel társult tagként az oktatási együttműködésben részt vehetnek”.

„Az Erasmus-helyzetnek az egyik része a finanszírozás, ez így kezelhető lehet, viszont a másik fele a kétoldalú kapcsolatok megléte. Ha a kormány ki is fizeti az Erasmus-költségeket, ha a másik oldalon az egyetemek nem fogadják a magyar hallgatókat a helyzet miatt, akkor nem leszünk előbbre” – magyarázza Budai. Hozzáteszi: az uniós döntés nem csak arról szól, hogy nem kap hazánk forrásokat, hanem hogy a modellváltott egyetemeket nem tekintik szerződőképes partnernek. „Ez egy fokkal tágabb kategória, el tudom azt képzelni, hogy bizonyos egyetemek azt mondják, hogy hiába fizetik ki az Erasmus-ösztöndíjat valamelyik egyetemen, nem szeretnének onnan hallgatókat fogadni és oda küldeni, mert az EU nem tekinti szerződőképesnek az intézményt” – fejti ki Budai Marcell.

Valaki már elengedte

Budai Marcell szerint azokat a hallgatókat, akik most jelentkeznek, még nem érinti a felfüggesztés, ők a hosszabb távú helyzetért aggódnak. Az általunk megkérdezett hallgatók valóban el fognak tudni menni választott külföldi egyetemükre, ugyanakkor a bizonytalanságban történő jelentkezés és az erről szóló belső kommunikáció tanulságos. „Mivel jövő nyárig még a korábbi szerződések élnek, én azért jelentkeztem még most tavasszal, mert még nagyjából biztos, hogy ki tudok menni, de utána teljes a bizonytalanság” – mondja Szaszák Zsuzsanna, a modellváltáson átesett Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) hallgatója, aki miután januárban megjelentek a felfüggesztésről szóló hírek, a lehető leghamarabb jelentkezett Erasmusra, nehogy kimaradjon az uniós döntés miatt, hamarosan megy is Portugáliába.

„Én mondtam a többieknek, de ők még nem jutottak elhatározásra, inkább várnak, maximum lemaradnak, én viszont mindenképpen szerettem volna kijutni” – összegez kérdésünkre. Hozzáteszi, náluk nem olyan népszerű az Erasmus, most vele együtt tízen jelentkeztek, akik így mindannyian ki is tudnak menni. „Teljes bizonytalanság van, egyáltalán semmit nem lehet tudni” – summázza a jelenlegi állapotokat. Elmondása alapján bizonyos szaktársai már el is fogadták, hogy lemaradtak, noha azt az információt kapták, hogy elvileg októberig még lehet jelentkezni a régi szerződések alapján, de erről sem tudnak semmi biztosat. „Az egyetemen azt mondták, inkább jelentkezzek tavasszal, mert ez a biztos” – idézi fel.

Nincs ráhatásom

„Amíg ez ügyben nincs negatív hír, addig örülök, hogy minden rendben zajlik a jelentkezésemmel kapcsolatban. Nekünk a BGE írt e-mailt május végén, hogy a helyzet ellenére finanszírozzák az őszi félévre kiutazó hallgatókat, nyilván abban a reményben teszik, hogy a források hamarosan elérhetővé válnak” – nyilatkozta lapunknak Merza Zsófia, a szintén már alapítványi fenntartású gazdasági egyetem hallgatója, aki most ősszel megy Hollandiába és a kinti egyetem adminisztrációs problémáit leszámítva nem volt gondja e téren. Mint mondja, úgy tervezett anyagilag, hogyha csak később fizetik ki a költségeket, akkor is ki tudjon utazni, de teljesen önerőből nem tudná finanszírozni az egészet.

„Az itthoni helyzet engem csak azért nem érintett annyira rosszul, mint amennyire negatív hír és ahogyan a közvetlen környezetem is megélte, mert úgy voltam vele, hogy erre nekem nincs ráhatásom sajnos, csak reménykedni tudtam, hogy valahogy pozitív irányba fog megoldódni” – teszi hozzá. A felfüggesztés a külföldi egyetemmel való kapcsolatát elmondása alapján nem befolyásolja. „Bizonytalanság volt” – feleli Merza arra a kérdésünkre, milyen kommunikáció zajlott az egyemükön az Erasmus-helyzetről. Hozzáteszi, bár senki sem tudott semmi konkrétat, mégis igyekezek megnyugtatni őket, hogy talán nem is akkora a baj, mint amekkorának tűnik.

Felidézi: azt javasolták neki, hogy bár ezt akármikor meg lehet tenni, semmiképpen ne szakítsa meg a jelentkezést. Igaz, ha már kifizettek volna például egy komolyabb szállásfoglalási költséget külföldön és utána derül ki, hogy mégsem tudnak menni, az komolyabb érvágás lett volna. De Merza Zsófia azt mondja, végül erre nem került sor, mert nem kellett foglalót vagy egyebet fizetniük még azelőtt, hogy az egyetem közölte: állják a cechet. Szerinte az intézmény nagyon korrekt volt, időben közölték a döntést és így lehetett előre tervezni.

Nem bízhatjuk el magunkat

A végül az egyetem által megelőlegzett őszi helyett az intézményük egyébként inkább az utána következő tavaszi félévre való jelentkezésre buzdította azokat, akik ebben a tanévben mennének ki, abban bízva, hogy addigra már tisztábban látnak az ügyben és nagyobb eséllyel érkezhetnek meg a források is, mondja. „Én mindenképpen az ötödik félévemben szerettem volna kimenni, így terveztem, mert a hatodik már az utolsó a szakdolgozat előtt” – indokolta, miért nem így tett végül.

Azt mondja, a legtöbb diákot megnyugtatta, hogy az egyetem átvállalta a költségeket. „Akikkel beszéltünk, már valamennyire egy biztonságot érzünk, nyilván elbízni sosem szabad magunkat, de ezek már eléggé jó jelek. Egyvalakiről tudok csak, aki már azelőtt visszamondta, hogy ez kiderült. Nem tudom, hogy ez változtatott volna-e a döntésén” – mondja, hozzátéve: diáktársa attól tarthatott, hogy neki kell egyedül majd kifizetnie a költségeket.

Ahogyan korábban írtunk, az egyetem levelében az érintett hallgatóknak azt írta, a kiegészítő támogatások nem lesznek elérhetők és a teljes tanévre utazó hallgatókkal is egyelőre csak az őszi szemeszterre fognak szerződni. „Ez egy furcsa ellentét, hogy miért ajánlotta mégis az egyetem a tavaszit, de valószínűleg azért, mert ők sem tudták, hogy ősszel még mi lesz és nem szerették volna valami bizonytalan irányba küldeni a hallgatóikat, talán tavaszra már jobban megoldódhat” – teszi hozzá az egyetemista.

Igyekeznek tárgyalni

A HÖOK már a januári hírek megjelenése után minél hamarabbi megegyezést sürgetett. Felidézték, hogy a modellváltással kapcsolatban számos javaslatuk volt, de a hallgatók oktatáshoz vagy más szolgáltatásokhoz, például a csereprogramokhoz való hozzáférése nem lehet viták tárgya. Weboldalukon pedig arról írnak, „egy Erasmus nélküli felsőoktatás elképzelhetetlen lenne”.

„Kormányzati oldalról folyamatosan tárgyalunk, napi kapcsoltban vagyunk a minisztériummal. A másik oldalról meghívtuk Magyarországra Mariya Gabrielt, aki az uniós biztosa volt az ügynek, mielőtt lemondott, szerveztünk volna neki panelbeszélgetéseket. Végül már a lemondása után kaptunk választ, az utódjával mindenképpen szeretnénk felvenni a kapcsolatot” – mondja Budai Marcell. „Hogy pontosan mi történik a kormány és a Bizottság közti egyeztetések pingpongjában, arról mi is inkább a sajtón keresztül tájékozódunk” – tette hozzá ugyanakkor a HÖOK-sajtófőnök.

Kérdésünkre arról is beszél: „ahogy mi a minisztériummal, úgy a hallgatói önkormányzatok az egyetemekkel tartják a kapcsolatot”. Ugyanakkor arról, hogy az egyetemük saját hallgatói önkormányzata mennyire igyekszik kommunikálni ebben a kérdésben, mennyire sürgeti a helyzet rendezését, Szaszák például azt mondja, szerinte bár tudnának nyomást gyakorolni, nem aktívak, nem prioritás nekik ez a kérdés. Merza sem tud arról, hogy az ő HÖK-jük mit tett volna ennek érdekében. Megkerestük a két egyetem hallgatói önkormányzatát, a TF HÖK elnöke visszahívott ugyan minket, de nem akart a kérdésről nyilatkozni. A BGE EHÖK elnökét is megkerestük, de e-mailünkre nem válaszolt. „Hogy egy ekkora makro-folyamatban, ami szerteágazó és sok szempontja van, mi tud előrelépést hozni, akár a brüsszeli, akár a magyar oldalon, azt nem tudom” – fogalmaz Budai Marcell.

Nyelvtudás és kapcsolatok

„Annyira nem népszerű az Erasmus, félnek az egyetemisták fél-egy évre elmenni itthonról. Ez egy óriási kaland, de nem mindenki áll készen rá” – véli a pázmányos Vékás Blanka, aki júniusig volt Spanyolországban, őt még nem érintette a bizonytalanság, mert tavaly tavasszal pályázott és az ő egyetemük nem került alapítványi fenntartásba. A számok is ezt mutatják, 2021-ben 8752-en vettek részt rajta, ami csepp a tengerben a hazai egyetemisták között. A HÖOK szerint ennek fő oka viszont a rossz kreditelismerés, a hallgatók úgy érzik, a külföldi félév általában csúszással jár.

„Nagyon sokat lehet tanulni a külföldi egyetemeken, minden országban kicsit másmilyen az oktatás, a tanárok más szemszögből mutatják be a tananyagot” – mondja Vékás, miért érdemes kimenni, ő nemzetközi tanulmányokat tanul, egy brit professzor óráinak a szemszögét például nagyon érdekesnek találta. Igaz, egy másik órán, az EU-ról szóló tananyagnál a kritikai szemléletet hiányolta odakinn. „Ez egy nagyon diszkriminatív döntés. Az Európai Bizottság és az EU ezzel csak saját magát lövi lábon, mert az egyébként EU-támogató diákokat az unió ellen hangolja ezzel az igazságtalan döntéssel” – véli a kialakult helyzetről. Szerinte nem a diákokat kellene büntetni a kormány intézkedéséért.

„Azért szerettem volna mindenképpen menni Erasmusra, hogy megtapasztaljam a külföldi életet, megtapasztaljam az ottani oktatási rendszert, az életszínvonalat és tudjak egy kicsit egyedül boldogulni, függetlenedni a családtól” – feleli Szaszák Zsuzsanna arra a kérdésünkre, miért érzi fontosnak a csereprogramot az ő életében. „Az emberi kapcsolatok és a nyelvtudás a legfőbb hozzáadott érték” – válaszolja arra, hogy segíti a külföldi tanulmányi időszak a pályafutását.

„Bár nem mondanám éppen zökkenőmentesnek a folyamatot, ha bárhogy, akár nehézségek árán is összejön, annak nagyon örülök. Ha mégsem, úgy lennék vele utólag, hogy bárcsak nagyon sok nehézség árán is akár, de valahogy sikerült volna” – summázza Merza Zsófia. „Én nagyon szeretek utazni, új embereket megismerni, új helyeket felfedezni. Az Erasmus teljesen más világnézetet, gondolkodásmódot nyithat meg” – teszi hozzá.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: JK, Unsplash)