A magyar kormány szerda estig elküldte az Európai Bizottságnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségéről szóló jogszabálytervezetet, írta meg a Portfolio. Johannes Hahn, a Bizottság költségvetési biztosa pedig még aznap meg is erősítette, hogy megkapták a szöveget és megkezdték annak az értékelését. Ez a tervezet azt a célt szolgálja, hogy megoldják vele Erasmus-ügyként elhíresült forrásbefagyasztást, melynek oka, hogy az uniós szervek nem tartják elég átláthatónak a modellváltáson átesett egyetemeket és kifogásolják az alapítványokban ülő aktív politikusokat.
Ez utóbbi kapcsán a korábban ismerteknél is szélesebb összeférhetetlenségi szabályokat határozhatnak meg, a lap forrásai szerint bekerültek a polgármesterek és a főpolgármester is, akik nem vállalhatnak szerepet az alapítványok kuratóriumában. (Ez utóbbi vélhetően csak a kategóriához tartozik, legalábbis nem tudunk róla, hogy Karácsony Gergelynek ilyen ambíciói lennének.) Mellettük a hírek szerint mindenkire kiterjesztik ezt a tilalmat, aki „különleges jogállású szerv” vezetője. Ez a gyakorlatban a következő intézmények vezetőit jelenti:
- a Köztársasági Elnöki Hivatal,
- az Alkotmánybíróság Hivatala,
- a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
- az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,
- a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- a Gazdasági Versenyhivatal,
- a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága,
- a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága,
- az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára,
- a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
- a Közbeszerzési Hatóság,
- a Nemzeti Választási Iroda,
- a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala,
- az Országos Atomenergia Hivatal,
- az Integritás Hatóság és
- az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság.
A hvg.hu hozzáteszi: érdekesség, hogy a városvezetők kitiltása túl is terjeszkedik a bizottsági elvárásokon, ezért viszont az értékelésnek ki kell térnie az előre nem várt tartalomra, ami azonban egészen biztosan nem rövidíti le az eljárást.
A lap szerint bár a kormány az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban betöltött mandátumok idejét hat évben állapítaná meg, míg Brüsszelben négyet javasoltak, ezzel nem lesz gond, lévén: már ez is jelentős elmozdulás az élethosszig tartó pozícióktól. Az viszont kérdéses, hogy az úgynevezett kihűlési idő lehet-e mindössze egy év – az Európai Bizottság szerint két év lenne célszerűbb. (Ez azt jelenti, hogy valaki lemondás, leváltás a vagy kinevezési idő megszűnése után mennyi ideig nem kerülhet az alapítványokba.)
A tárgyalásokat a Bizottság részéről vezető Hahn korábban ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a javaslat késedelme miatt, mert a jövő évi Erasmus-szerződéseket idén júliusban meg kell kötni. Ugyanis a testület ehhez már hatályba lépett jogszabályokat vár el, amelyeket a testület értékel, majd még ajánlását a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ha az erre rendelkezésre álló határidőket ezek a testületek teljes mértékben igénybe veszik, akkor a folyamat nem ér véget július végéig.
