A kormány elmondása szerint minden forrást biztosítanak az ERASMUS+ programhoz

Az Európai Unió még januárban fagyasztotta be a Magyarországnak járó uniós pénzeket az Erasmus+ és a Horizont Európa csereprogramokra.

  • Tornyos Kata

"A kormány minden forrást biztosít a hallgatók, az oktatók és a kutatók számára, hogy a nemzetközi együttműködéseket, csereprogramokat folytatni lehessen" - mondta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára csütörtökön.

Latorcai Csaba kiemelte, hogy fontos, hogy a problémák és félreértések, amelyek a felsőoktatással összefüggésben az Erasmus+ program kapcsán megjelentek, mihamarabb, tárgyalásos úton, minden érintett fél számára megnyugtató módon rendeződjenek – olvasható az MTI-n.

A probléma, amire a parlamenti államtitkár utal az, hogy januárban az egyetemi kuratóriumok berendezkedése miatti összeférhetetlenségre hivatkozva az Európai Unió befogyasztotta a Magyarországnak járó uniós pénzeket az Erasmus+ és a Horizont Európa csereprogramokra. A tárgyalások jelenleg is folynak, a kormány legutóbbi ajánlata, amely még a polgármestereket és az összes "különleges jogállású szerv" vezetőjét kirakná a kuratóriumokból Johannes Hahn uniós biztos szerint már az unió előtt van. Mivel azonban a következő félév vészesen közeleg, ezért vannak alapítványi egyetemek, amelyek már döntöttek arról, hogyan finanszírozzák majd az őszi félévben kiutazó diákok ösztöndíjait, mint például a Corvinus és a BGE is.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.