Új felsőoktatási tervezet kidolgozását kérte Hoffmann Rózsától a csütörtöki kormányülésen Orbán Viktor, sajtóhírek szerint a miniszterelnök két órán keresztül sorolta a novemberben nyilvánosságra hozott, és azóta többször átdolgozott koncepció hiányosságait. Az oktatási államtitkárra komoly viták várnak.
Új felsőoktatási koncepció készül, és így várhatóan csak szeptemberben kerül az Országgyűlés elé az új felsőoktatási törvény - tudta meg az MTI.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) helyett a következő években már az oktatásért felelős miniszter döntene a főiskolák és egyetemek új képzéseinek indításáról – ez olvasható az új felsőoktatási törvény tervezetének januári változatában. A MAB szerepének „újragondolását” többen támogatják – az már most biztos, hogy az akkreditációs rendszer átalakítása komoly vitákat vált majd ki.
A felsőoktatásban feladatfinanszírozott köztestületnek kellene segítenie a végzett hallgatókat, hogy könnyebben elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon - javasolja a kormányzatnak a mintegy negyven felsőoktatási karrierirodát összefogó Ifjúsági Koordinációs Szolgáltató Egyesület (IKSZE).
Felsőoktatási intézmények százai szűnhetnek meg Ukrajnában a következő években. A bezárási hullám nemcsak a magánintézményeket, hanem még az elismert állami egyetemeket is elérheti. Az iskolák számának csökkentéséről és összevonásáról rendelkező új felsőoktatási törvény tervezete néhány hónapon belül kerül a parlament elé.
A felsőoktatási törvény előkészítésével áll a legjobban az oktatási államtitkárság, a tervezet egyes elemeiről azonban még mindig egyeztetnek a minisztériumokkal és a szakmai szervezetekkel – mondta Hoffmann Rózsa, aki szerint a Széll Kálmán-terv nagy vitát kiváltott eleme, a tizenöt éves korig tartó tankötelezettség „nincs kőbe vésve”. Az oktatási államtitkár 16 éves korig tenné kötelezővé az oktatást.
Magyarországon eddig ismeretlen, Németországban, Ausztriában és Hollandiában azonban évtizedek óta jól működő intézménytípus jöhet létre a következő években, ha az oktatási államtitkárság beépíti az új felsőoktatási törvény szövegébe azt a javaslatcsomagot, amelyet egy múlt heti felsőoktatási konferencián állítottak össze magyar és külföldi rektorok, oktatási szakemberek.
Nem lesz hallgatói demonstráció a fővárosban március 16-án az új felsőoktatási törvény miatt - közölte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
A leendő felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban "egy pont biztosnak látszik", a vidéki felsőoktatási intézményeket, azon belül a vidéki városok főiskoláit a megmentendő státuszú intézmények közé sorolja mindenki - mondta a Dunaújvárosi Főiskola rektora az intézményben csütörtökön tartott nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján.
Az egyetemi autonómia kérdését és az intézményi ellenőrzési rendszer kialakítását tartja az új felsőoktatási törvény legkritikusabb, vitát gerjesztő pontjainak Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, aki elismerte, hogy a pénteken elfogadott hatoldalas felsőoktatási iránymutatás mellett a készülő felsőoktatási jogszabály koncepciójának január elején bemutatott, szigorú vizsgakövetelményeket tartalmazó változata is érvényes.
Nyílt levélben fordult Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Nagy Dávid HÖOK-elnökhöz a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának közéleti-kulturális lapjának szerkesztősége. Többek között azt szeretnék megtudni, az egyetemek vagy a minisztérium dönt majd a jövőben a vizsgalehetőségek számáról.
Nem szavaztak oktatásügyben, csupán szakmai konzultáció folyt a Fidesz-KDNP háromnapos zárt frakcióülésén, ahol Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is meghallgatták. A Magyar Nemzetnek azt mondta: akadnak nézetkülönbségek a kormánypártok egyes politikusai között, a részletekről továbbra is tárgyalnak, a vitás kérdésekben azonban parlament dönt majd.
Az alkotmányozáshoz hasonlóan oktatási ügyekben is vita alakult ki csütörtökön a Fidesz-KDNP-frakciószövetség siófoki tanácskozásán, azonban közel sem olyan "parázs", mint az új alaptörvény megalkotásával kapcsolatban - számoltak be az MTI-nek kormánypárti politikusok.
Jövő héten kerül a kormány elé a felsőoktatási felvételi követelmények átalakításáról szóló rendelet. Ha a jogszabályt a jelenlegi formájában fogadják el, a 2012-ben érettségiző diákok tanulmányi pontszámába már legalább egy természettudományi tantárgy érdemjegyét be kell számítani, 2013-tól az egyetemi-főiskolai felvételihez pedig minimum egy tantárgyból emelt szintű érettségit kell tenni. A rendelet kihirdetése lassan három hónapja csúszik.
A felvételi követelmények szigorítását, a vidéki főiskolák megerősítését, a hazai és határon túli intézmények együttműködésének kialakítását tartalmazza egyebek között az új felsőoktatási törvény alapelveit rögzítő dokumentum, amelyet valamennyi, a tárgyalásokon részt vevő szakmai szervezet támogat - ismerteti a szerdai Magyar Nemzet.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága a területet érintő változásokról, valamint a soros magyar uniós elnökséggel kapcsolatos kormányszintű felkészülésről tájékoztatja a Magyarországra akkreditált követségek oktatással foglalkozó szakembereit.
Február 4-én lesz a következő egyeztetés az új felsőoktatási törvényről Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére.
Szó sincs arról, hogy az oktatási államtitkárság által kidolgozott és azóta szakmai és társadalmi fórumokon megvitatott felsőoktatási törvény koncepcióját visszavonják - mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár pénteken Budapesten az MTI-nek.
Át kell strukturálni az egyetemi és főiskolai szakok rendszerét, néhány éven belül ugyanis ellehetetlenülhetnek a vidéki, kisebb felsőoktatási intézmények – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás megnyitóján.
Cáfolta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője kedden, hogy a kisebbik kormánypárt ne támogatná Hoffmann Rózsa felsőoktatási tervezetét.
