Megegyeztek az új felsőoktatási törvényről

A felvételi követelmények szigorítását, a vidéki főiskolák megerősítését, a hazai és határon túli intézmények együttműködésének kialakítását tartalmazza egyebek között az új felsőoktatási törvény alapelveit rögzítő dokumentum, amelyet valamennyi, a tárgyalásokon részt vevő szakmai szervezet támogat - ismerteti a szerdai Magyar Nemzet.

  • Eduline

A napilap birtokába került tervezet szerint a jelenlegi, hallgatóalapú finanszírozási rendszer helyett olyat kell bevezetni, amely arra ösztönzi az intézményeket, hogy vegyék fel a versenyt a külföldi intézményekkel.

A Magyar Nemzet írása szerint több hónapos tárgyalássorozat után teljes konszenzus született az oktatásirányítás és a felsőoktatás valamennyi szereplője között a készülő új felsőoktatási törvény alapelveiről és feladatairól. A Hoffman Rózsa vezette oktatási államtitkárság szerdán hozza nyilvánosságra az ezeket összegző dokumentumot, és ezt tárgyalja majd hamarosan a kormány is.

MTI

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.