Új felsőoktatási tervezet kidolgozását kérte Hoffmann Rózsától a csütörtöki kormányülésen Orbán Viktor, sajtóhírek szerint a miniszterelnök két órán keresztül sorolta a novemberben nyilvánosságra hozott, és azóta többször átdolgozott koncepció hiányosságait. Az oktatási államtitkárra komoly viták várnak.
"Tüdőlövést kapott Hoffmann Rózsa második felsőoktatási koncepciója is” - így fogalmazott a stop.hu egyik forrása, a csütörtöki kormányülésen ugyanis - sajtóhírek szerint - a miniszterelnök hosszasan sorolta kifogásait, többek között a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat hiányolta a felsőoktatási tervezetből.
Nagy Anna kormányszóvivő csütörtök este közölte, hogy a kabinet szerdán tárgyalta első olvasatban a koncepciót, és májusban tárgyal majd arról ismét. Úgy fogalmazott, teljesen természetes, hogy a kormány nem első lépésben dönt egy ilyen horderejű kérdésben, hiszen rendkívül összetett a magyar felsőoktatás jövője.
Az oktatási államtitkár tervezetét már másodjára vétózta meg a kormány: az első változatot november 4-én hozta nyilvánosságra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a második, némiképp átdolgozott szöveg január elején vált ismertté. Január második felében – a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, illetve több szakmai szervezet tiltakozása után – félretették a dokumentumot, és újra egyeztetésbe kezdtek, ezúttal már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányításával.
A tárgyalásokon egy nyolcoldalas, szűkszavú, konkrétumokat alig-alig tartalmazó „felsőoktatási problématérképet” és „alapelvgyűjteményt” állítottak össze, amelyet már a kormány is elfogadott február 18-án. Igaz, a dokumentumban a legvitatottabb kérdésekről – például a vizsgalehetőségek számáról és a hallgatói képviseleti arányról – mindössze annyi áll, „az intézmények belső döntési mechanizmusa bonyolult, nem átlátható, a hallgatói jogok és kötelességek kiegyensúlyozottsága vitatott”.
Közoktatási tervezet: komoly viták várhatóak
Hoffmann Rózsának nemcsak a felsőoktatási, hanem a közoktatási tervezet elfogadtatásáért is keményen harcolnia kell majd. Az
új közoktatási törvény koncepciójának legújabb változatából
ugyanis jól látszik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) több kérdésben eltérő állásponton van, a végső szót április 20-án a kormány mondja majd ki. A két tárca vezetői nem értenek egyet például a tanárok és a diákok óraszámában, az iskolák fenntartóváltásában, a tankönyvellátás ingyenességében, illetve a pedagógusok munkavállalási szabályaiban.
eduline
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
