Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Dux László helyettes államtitkár Hoffmann Rózsával
MTI
A helyettes államtitkár a Fókuszban a közoktatás című, a XI. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításhoz kapcsolódó szakmai fórumon tartott előadása után reagált a Hallgatói Önkormányzat Országos Konferenciájának (HÖOK) korábbi nyilatkozatára, amely szerint vissza kellene vonni a felsőoktatási törvény tervezetét, mert az vitára alkalmatlan.
Dux László közölte:
a koncepció átdolgozása jelenleg is zajlik
, egy-két héten belül szeretnének "egy konszenzuson alapuló, kormányhatározatra alkalmas változatot összeállítani", utána pedig a tervek szerint a tavasz második felében vagy a nyár elején a parlament elő kerül a törvény kodifikált szövege, és azt a remények szerint a nyári szünet előtt az Országgyűlés el is fogadja.
A felsőoktatási törvény koncepciójának jelenlegi szakmai vitájáról megjegyezte: a tárgyaló felek között "sokkal-sokkal több a megegyezés az elképzelésekben és célokban, mint a különbözőség". A kormányzatnak a vita során az a feladata, hogy minél több véleményt meghallgasson, és utána valamilyen irányban döntsön. A felsőoktatás "egy nagyon bonyolult, nagyon sok szereplős, sok tervezhetetlen hatásnak kitett rendszer, nem lehet egyetlen nekirugaszkodással egyszer s mindenkorra jól csinálni" - fogalmazott.
A törvény majdani meghozatala ugyanakkor nem azt jelenti, hogy annak minden sora szeptembertől hatályba lép, mert ez technikailag nem lenne lehetséges, és jogszabályellenes is lenne. Idén ősszel azért van szükség egy új felsőoktatási törvényre, mert ez megadja a jogi alapját a felsőoktatást érintő 2012-es költségvetés szervezésének - hívta fel a figyelmet.
Eltűnhetnek az alap- és mesterszakok a pedagógus- és kutatóképzésből
A tervek szerint 2012-től kellene az egységes, osztatlan képzést bevezetni felmenő rendszerben a pedagógusképzésben és a kutató (biológus, vegyész, matematikus, fizikus) szakokon. Ezt az elképzelést a felsőoktatási intézmények is támogatják, mert a kutató szakokon a hallgatók pályájának "mesterséges megtöretése" az, hogy harmadik évfolyam végén szakdolgozatot íratnak velük, államvizsgáztatják őket, majd negyedévre még az ösztöndíjukat is elveszítik, mert a mesterképzésben első évfolyamosoknak minősülnek.
A pedagógusképzés és a pedagógus-életpálya tervezett változtatásairól itt olvashatsz.
A helyettes államtitkár rámutatott: a felsőoktatásban idén ősszel nem lesz még igazán mélyreható változás, a felvételi követelmények változásait csak "kellő, többéves előkészítési idő után" vezetik be. A törvénytől függetlenül ugyanakkor van egy olyan korábbi, egyéni parlamenti képviselői beadvány, miszerint 2013-tól kellene bevezetni a felsőoktatásba való bejutás feltételeként egy emelt szintű érettségi vizsgát - tette hozzá.
Dux László arról is beszélt, hogy a február 15-ig tartó felsőoktatási felvételire való jelentkezési procedúrában idén nincs semmiféle lényeges változás.
A szakmai fórumon tartott előadásában a helyettes államtitkár elmondta: a felsőoktatási tervek között a legfontosabb vezérgondolat az, hogy az oktatás minőségcsökkenését megállítsák, és ne indítsanak olyan képzéseket, amelyekre kevés kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon.
Kiemelte: meg kell erősíteni a szakemberképzést is, ehhez pedig a főiskolák oktatási színvonalát kell erősíteni. Ebben partnereknek kell lenniük a kereskedelmi és iparkamaráknak, illetve a nagyvállalatoknak is. Utóbbiak jelzik ugyanis, hogy milyen igényeik vannak az aktuális munkaerőpiacon - magyarázta.
A helyettes államtitkár közölte: a társadalom egészének érdekét szolgálja, hogy a vizsgarendszert szigorítsák, mert ezáltal idejében kiderül egy fiatal számára: tudja-e teljesíteni azt a szakot, amit választott. Megemlítette, egyetemi tanárként a múlt héten volt a kezében olyan leckekönyv, amelybe ő írta be a 49. elégtelent. A vizsgaszabályzat ilyen fokú, az irracionalitásig vitt engedékenysége nem segíti a felsőoktatás színvonalának emelését - hangoztatta.
Dux László kifejtette: a hallgatói fejkvóta kisebb arányú lesz a jelenleginél a felsőoktatás finanszírozásában, a hallgatókkal történő oktatói foglalkozás intenzitásának mértéke azonban előtérbe kerül e tekintetben, s ez utóbbiból leginkább a kutatóegyetemek profitálhatnak. A finanszírozási sémákat azonban a későbbiekben időről időre korrigálni kell, hiszen "ezek az adatok nincsenek kőbe vésve".
Szólt arról, hogy külföldön is "piacosítani kell" a magyar felsőoktatási lehetőségeket, ezért folyamatosan fejleszteni kell a létesítmények infrastruktúráját, és bővíteni az oktatói kört. A külföldi hallgatók Magyarországra vonzása érdekében együttműködnek többek között a Külügyminisztériummal és a Balassi Intézettel -
miért jó üzlet a magyar egyetemeknek a külföldi hallgató? Erről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
MTI
