Nem lesz hallgatói demonstráció a fővárosban március 16-án az új felsőoktatási törvény miatt - közölte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
A szervezet állásfoglalása szerint amíg az átdolgozott törvényjavaslat részletei nem kerülnek nyilvánosságra, a március 16-ra meghirdetett demonstrációt elhalasztják. Hozzátették: továbbra is fenntartják annak a lehetőségét, hogy hallgatótársaikkal együtt kifejezzék tiltakozásukat a készülő felsőoktatási törvény hibáival szemben, amennyiben Magyarország fiatal értelmiségének véleményét és érveit figyelmen kívül hagyják vagy elutasítják.
Ezért a kérdés megnyugtató rendezéséig több területfoglalási igényt juttatnak el az illetékes hatóságoknak, vidéki és budapesti helyszínekre egyaránt - olvasható az állásfoglalásban.A HÖOK a közleményben felidézte, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett - többek között - a felsőoktatási intézmények rektorai, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselői részvételével. A tárgyalások eredményeként született meg a felsőoktatás problématérképéről és az ágazat átalakításának alapelveiről szóló jelentés. A HÖOK üdvözli, hogy a kormány a valamennyi érintett támogatásával, széles társadalmi konszenzus keretében elfogadott dokumentumot tekinti a tavaszi felsőoktatási törvényalkotás alapjának. A hallgatói szervezet ugyanakkor továbbra is ragaszkodik a hallgatókat közvetlenül érintő kérdésekkel kapcsolatos, korábban elfogadott álláspontjához. E kérdések között említik, többek között, "a vizsgaalkalmak számának és a döntéshozatali testületekben való hallgatói részvételi arány meghatározásának intézményi jogkörbe való utalását", továbbá a hallgatókat közvetlenül érintő szabályzatokhoz kapcsolódó egyetértési jog megtartását. Az állásfoglalásban kitértek arra is: felkészülten várják a kodifikációt, amelyben - a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által összehívott tárgyalásokon kapott felkérés alapján - részt vesznek. Azért, hogy a kodifikáció során az egyetemi, főiskolai polgárok véleménye, elvárásai közvetlenül megjelenhessenek, több felsőoktatási intézményben nyílt fórumokat szerveznek, amelyeken a résztvevők kifejthetik véleményeiket, javaslataikat - írták. "Reméljük, hogy az új felsőoktatási törvény előkészítésében és elfogadásában résztvevők felelősségüket átérezve fognak részt venni a tárgyalásokon, és döntéseiket abban a tudatban hozzák meg, hogy azok meghatározók lesznek nem csak a felsőoktatás, de általa a teljes magyar társadalom jövőjére is" - zárul az állásfoglalás.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
