A felsőoktatási törvénnyel vagyunk a legelőrébb, a kormány már jóváhagyta az alapelveket - mondta Hoffmann Rózsa az InfoRádió Aréna című műsorában. Az oktatási államtitkár szerint a tervezet miatt kialakult heves vita hátterében az állt, hogy a magyar társadalom nincs hozzászokva ahhoz, hogy egy laza koncepcióról vitatkozzon, ráadásul azt várták el az államtitkárságtól, hogy rögtön egy törvényszöveget tegyen le az asztalra. „A kormányon belüli vitát is nagyrészt ennek lehet betudni” – mondta.
„Minden fontos szereplővel átbeszéltük az alapelgondolásokat. A legtöbb kérdésben egyetértés van, így folytatódik a kodifikációs munka, ami a kiérlelt koncepció jogi normaszövegbe való öntését jelenti. Egyes elemeit még mindig tárgyaljuk a tárcákkal és a szakmai szervezetekkel, mert egy jogi normaszövegben minden szónak súlya van. Ez a koncepcióra nem jellemző, mert az egy lazábban megfogalmazott elgondolás” - magyarázta az államtitkár.
Hoffmann Rózsa és Réthelyi Miklós: még egyeztetnek a felsőoktatási törvényről
MTI
Ha a kormány elfogadja a normaszöveget, megkezdődik a hivatalos egyeztetési folyamat, vagyis a minisztériumok és a társadalmi partnerek megkapják a szöveget, amelyet megadott határidőre írásban kell véleményezniük. A már egyeztetett szöveg ismét a kormány, majd a parlament elé kerül.
Tizenöt helyett tizenhat éves korig tenné kötelezővé az iskolát
A Széll Kálmán-tervben az szerepel, hogy a tankötelezettség a jelenlegi 18 helyett 15 éves korig tartson. Ez a szám nem kőbe vésett - hangsúlyozta az oktatási államtitkár, aki úgy látja: célszerű lenne a 15-öt 16-ra emelni, mert "megérné az az egy év, hogy bent tartsuk a gyereket az iskolában".
A tankötelezettség korhatárát a közoktatási törvény szabályozza majd, annak elfogadásáig és a partnerek meggyőzéség pedig még van idő - mondta Hoffmann Rózsa, aki úgy látja, hogy a vezető politikusok is inkább a 16 éves korhatár felé hajlanak. „Ha fogadni kéne, akkor arra tennék, hogy a 16 év fog szerepelni a közoktatási törvényben” – fogalmazott.
eduline
