A vidéki főiskolák "menekülési útvonalairól" tanácskoztak Dunaújvárosban

A leendő felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban "egy pont biztosnak látszik", a vidéki felsőoktatási intézményeket, azon belül a vidéki városok főiskoláit a megmentendő státuszú intézmények közé sorolja mindenki - mondta a Dunaújvárosi Főiskola rektora az intézményben csütörtökön tartott nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján.

  • Eduline

A vidéki főiskoláknak speciális, fontos és nélkülözhetetlen szerepük van egyebek között az adott régió értelmiségi rétegének megtartásában, a hallgatók felkészítésében, hogy sikerrel jelenhessenek meg a munkaerőpiacon - tette hozzá Bognár László.

 

Mint mondta, a hazai felsőoktatási szakemberek, döntéshozók, valamint  finn, holland, német és brit szakemberek részvételével megrendezett fórum célja olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek a magyar felsőoktatás és azon belül a főiskolai szektor számára előnyösek, hasznosak, és támpontot jelenthetnek a döntéshozóknak.

 

A konferencia konklúzióiból igyekeznek majd minél többet beépíteni a felsőoktatási törvénybe - mondta Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási és tudományos államtitkár-helyettese. 
A Dunaújvárosi Főiskola: merre tovább?

Úgy fogalmazott, hogy a leendő törvénnyel az értékek megőrzése mellett a magyar felsőoktatás minőségét, versenyképességét kívánják javítani, s megjelenítik azokat a célokat, feladatokat, amelyeket a különböző típusú felsőoktatási intézményeknek szánnak.

 

Mint mondta, nagy felelősséget ró a kormányra, a társadalomra, hogy a fiatalok demográfiai okok miatt csökkenő létszáma mellett milyen módon, milyen pályára készítik fel őket, s ahhoz milyen forrásokat tud az ország biztosítani, továbbá hogy a felsőoktatás a globalizált felsőoktatási piacon milyen pozíciókat tud megőrizni, illetve megszerezni magának.

 

MTI 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.