A vidéki főiskolák "menekülési útvonalairól" tanácskoztak Dunaújvárosban

A leendő felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban "egy pont biztosnak látszik", a vidéki felsőoktatási intézményeket, azon belül a vidéki városok főiskoláit a megmentendő státuszú intézmények közé sorolja mindenki - mondta a Dunaújvárosi Főiskola rektora az intézményben csütörtökön tartott nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján.

  • Eduline

A vidéki főiskoláknak speciális, fontos és nélkülözhetetlen szerepük van egyebek között az adott régió értelmiségi rétegének megtartásában, a hallgatók felkészítésében, hogy sikerrel jelenhessenek meg a munkaerőpiacon - tette hozzá Bognár László.

 

Mint mondta, a hazai felsőoktatási szakemberek, döntéshozók, valamint  finn, holland, német és brit szakemberek részvételével megrendezett fórum célja olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek a magyar felsőoktatás és azon belül a főiskolai szektor számára előnyösek, hasznosak, és támpontot jelenthetnek a döntéshozóknak.

 

A konferencia konklúzióiból igyekeznek majd minél többet beépíteni a felsőoktatási törvénybe - mondta Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási és tudományos államtitkár-helyettese. 
A Dunaújvárosi Főiskola: merre tovább?

Úgy fogalmazott, hogy a leendő törvénnyel az értékek megőrzése mellett a magyar felsőoktatás minőségét, versenyképességét kívánják javítani, s megjelenítik azokat a célokat, feladatokat, amelyeket a különböző típusú felsőoktatási intézményeknek szánnak.

 

Mint mondta, nagy felelősséget ró a kormányra, a társadalomra, hogy a fiatalok demográfiai okok miatt csökkenő létszáma mellett milyen módon, milyen pályára készítik fel őket, s ahhoz milyen forrásokat tud az ország biztosítani, továbbá hogy a felsőoktatás a globalizált felsőoktatási piacon milyen pozíciókat tud megőrizni, illetve megszerezni magának.

 

MTI 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.