Nem szavaztak oktatásügyben, csupán szakmai konzultáció folyt a Fidesz-KDNP háromnapos zárt frakcióülésén, ahol Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is meghallgatták. A Magyar Nemzetnek azt mondta: akadnak nézetkülönbségek a kormánypártok egyes politikusai között, a részletekről továbbra is tárgyalnak, a vitás kérdésekben azonban parlament dönt majd.
Az alkotmányozás mellett az oktatásügy is napirendre került a Fidesz-KDNP háromnapos zárt frakcióülésén, Siófokon. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy az egészségügy mellett az oktatásügyi kérdések is meghatározó szerepet játszanak majd a Fidesz-KDNP kormányzati sikerében. Igaz, a frakció nem szavazott egészségügyi és oktatási témában sem, szóba került a
, a pedagóguséletpálya-modell, az oktatási rendszer minősége, a szakképzés, a felsőoktatási törvény, valamint az egyetemi autonómia is.
Amint az ülésen Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: 2012. szeptember 1-jétől szükség van egy új oktatási rendszerre, a tanácskozás egy "véleménynyilvánító kör" volt.
Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a szakpolitikai kérdésekben természetesen előfordultak nézetkülönbségek, mely vitás kérdésekben a parlament dönt majd. Az államtitkár kitért arra is, hogy továbbra is fontosnak tartják a nulladik év bevezetését az óvoda és az iskola között, a felsőoktatásban pedig külön helyeket tartanak majd fenn a hátrányokkal küzdő fiataloknak.
Az új felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatban azt mondta, továbbra is nyitva hagyták a felsőoktatási vizsgalehetőségek számát szabályozó részt. Az új finanszírozási modellel kapcsolatban Hoffmann Rózsa beszámolt arról, hogy bár annak csak az alapjait fektették le, abban minden érintett szakmai szervezet egyetértett, hogy szakítani kell a tisztán fejkvótarendszerű finanszírozással.
A felsőoktatási törvény koncepciójának legfrissebb verziójáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az államtitkár a menesztésével kapcsolatos hírekre reagálva úgy fogalmazott: azok hazugságok. Várhatóan mindkét jogszabály, a közoktatási és a felsőoktatási törvényjavaslat is májusban kerül a parlament elé.
Edupress
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
