Már 2012 szeptemberében bevezetné az új oktatási rendszert a kormány

Nem szavaztak oktatásügyben, csupán szakmai konzultáció folyt a Fidesz-KDNP háromnapos zárt frakcióülésén, ahol Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is meghallgatták. A Magyar Nemzetnek azt mondta: akadnak nézetkülönbségek a kormánypártok egyes politikusai között, a részletekről továbbra is tárgyalnak, a vitás kérdésekben azonban parlament dönt majd.

  • Edupress
A frakcióülésen is vitázott Hoffmann és Pokorni
MTI
Az alkotmányozás mellett az oktatásügy is napirendre került a Fidesz-KDNP háromnapos zárt frakcióülésén, Siófokon. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy az egészségügy mellett az oktatásügyi kérdések is meghatározó szerepet játszanak majd a Fidesz-KDNP kormányzati sikerében. Igaz, a frakció nem szavazott egészségügyi és oktatási témában sem, szóba került a kisiskolák ügye, a pedagóguséletpálya-modell, az oktatási rendszer minősége, a szakképzés, a felsőoktatási törvény, valamint az egyetemi autonómia is.

Amint az ülésen Lázár János, a Fidesz  frakcióvezetője hangsúlyozta: 2012. szeptember 1-jétől szükség van egy új oktatási rendszerre, a tanácskozás egy "véleménynyilvánító kör" volt.

Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a szakpolitikai kérdésekben természetesen előfordultak nézetkülönbségek, mely vitás kérdésekben a parlament dönt majd. Az államtitkár kitért arra is, hogy továbbra is fontosnak tartják a nulladik év bevezetését az óvoda és az iskola között, a felsőoktatásban pedig külön helyeket tartanak majd fenn a hátrányokkal küzdő fiataloknak.

Az új felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatban azt mondta, továbbra is nyitva hagyták a felsőoktatási vizsgalehetőségek számát szabályozó részt. Az új finanszírozási modellel kapcsolatban Hoffmann Rózsa beszámolt arról, hogy bár annak csak az alapjait fektették le, abban minden érintett szakmai szervezet egyetértett, hogy szakítani kell a tisztán fejkvótarendszerű finanszírozással. A felsőoktatási törvény koncepciójának legfrissebb verziójáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az államtitkár a menesztésével kapcsolatos hírekre reagálva úgy fogalmazott: azok hazugságok. Várhatóan mindkét jogszabály, a közoktatási és a felsőoktatási törvényjavaslat is májusban kerül a parlament elé.

Edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.