Már 2012 szeptemberében bevezetné az új oktatási rendszert a kormány

Nem szavaztak oktatásügyben, csupán szakmai konzultáció folyt a Fidesz-KDNP háromnapos zárt frakcióülésén, ahol Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is meghallgatták. A Magyar Nemzetnek azt mondta: akadnak nézetkülönbségek a kormánypártok egyes politikusai között, a részletekről továbbra is tárgyalnak, a vitás kérdésekben azonban parlament dönt majd.

  • Edupress
A frakcióülésen is vitázott Hoffmann és Pokorni
MTI
Az alkotmányozás mellett az oktatásügy is napirendre került a Fidesz-KDNP háromnapos zárt frakcióülésén, Siófokon. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy az egészségügy mellett az oktatásügyi kérdések is meghatározó szerepet játszanak majd a Fidesz-KDNP kormányzati sikerében. Igaz, a frakció nem szavazott egészségügyi és oktatási témában sem, szóba került a kisiskolák ügye, a pedagóguséletpálya-modell, az oktatási rendszer minősége, a szakképzés, a felsőoktatási törvény, valamint az egyetemi autonómia is.

Amint az ülésen Lázár János, a Fidesz  frakcióvezetője hangsúlyozta: 2012. szeptember 1-jétől szükség van egy új oktatási rendszerre, a tanácskozás egy "véleménynyilvánító kör" volt.

Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a szakpolitikai kérdésekben természetesen előfordultak nézetkülönbségek, mely vitás kérdésekben a parlament dönt majd. Az államtitkár kitért arra is, hogy továbbra is fontosnak tartják a nulladik év bevezetését az óvoda és az iskola között, a felsőoktatásban pedig külön helyeket tartanak majd fenn a hátrányokkal küzdő fiataloknak.

Az új felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatban azt mondta, továbbra is nyitva hagyták a felsőoktatási vizsgalehetőségek számát szabályozó részt. Az új finanszírozási modellel kapcsolatban Hoffmann Rózsa beszámolt arról, hogy bár annak csak az alapjait fektették le, abban minden érintett szakmai szervezet egyetértett, hogy szakítani kell a tisztán fejkvótarendszerű finanszírozással. A felsőoktatási törvény koncepciójának legfrissebb verziójáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az államtitkár a menesztésével kapcsolatos hírekre reagálva úgy fogalmazott: azok hazugságok. Várhatóan mindkét jogszabály, a közoktatási és a felsőoktatási törvényjavaslat is májusban kerül a parlament elé.

Edupress
Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.