A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) helyett a következő években már az oktatásért felelős miniszter döntene a főiskolák és egyetemek új képzéseinek indításáról – ez olvasható az új felsőoktatási törvény tervezetének januári változatában. A MAB szerepének „újragondolását” többen támogatják – az már most biztos, hogy az akkreditációs rendszer átalakítása komoly vitákat vált majd ki.
„A MAB úgy rendezi át a felsőoktatási képzések világát, hogy annak vajmi kevés köze van az ország és a gazdaság valós igényeihez” – így jellemezte az egyetemi és főiskolai szakok indításának engedélyezésével foglalkozó akkreditációs bizottság munkáját a Dunaújvárosi Főiskola rektora az eduline-nak március elején. Bognár László szerint a főiskolák egyértelműen hátrányból indulnak egy-egy akkreditációs eljárásban, a bizottság munkájában ugyanis zömmel egyetemi professzorok ülnek.
Nem a Dunaújvárosi Főiskola rektora az egyetlen, aki újragondolná a Magyar Akkreditációs Bizottság szerepét. Legutóbb Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke nyilatkozott úgy, hogy a MAB feladatait tisztázni kell – Debrecen polgármestere azt nehezményezte, hogy a Debreceni Egyetemnek a bizottság többszöri nekifutásra sem engedélyezte a sporttudományi szak elindulását.
Megnyirbált szerepkör?
A MAB szerepének újragondolására utal az új felsőoktatási törvény tervezetének januári változata is, amelyet a bizottság a „hatásköre megcsonkításaként” értékelt. Többek között azt kifogásolják, hogy a tervezet szerint mind a szakmai értékelésre alapozott minőséghitelesítés, mind az állami engedélyezés az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe kerül, függetlenül attól, hogy a minisztériumoknak nincs olyan szakértői háttere, mint amilyennel a MAB az akkreditációt végzi.
A bizottság tagjai indokolatlannak döntésnek nevezik, hogy – bár tanácsadói szerepük megmarad – a szakindítás engedélyezésének jogát megvonnák tőlük, annál is inkább, mert véleményük szerint ez a döntés az európai gyakorlattal is ellenkezne. „Az akkreditáció az Európai Unió mind a 27 tagállamában az arra létesített szakértői testületek hatásköre és felelőssége, az engedélyezés pedig döntően az állami hatóság joga” – mondta Bazsa György elnök.
A bizottság azzal sem ért egyet, hogy a tervezet szerint a jövőben az engedélyezési jogkört gyakorló miniszter a MAB testületébe hat, a Felülvizsgálati Bizottságba pedig egy tagot jelölne. „Ez a miniszter közvetlen befolyását, egyúttal a MAB szakmai függetlenségének, a minőség súlyának csökkentését jelentené” – olvasható az állásfoglalásban. A bizottság tagjai különösen érthetetlennek tartják, hogy a doktori iskolák létesítésének és működésének akkreditációját is megvonnák tőlük, ugyanis „a doktori képzés feltételeinek és eredményeinek értékelése egyértelműen tudományos kérdés, ilyenben pedig az alkotmány szerint is csak a tudományos közösség képviselői dönthetnek.”
| A bolognai rendszer 2006-os bevezetése óta számos akkreditációs folyamatot indítottak el az egyetemek és főiskolák: évről évre nő az alap- és mesterszakok száma az intézményekben. A karok a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz nyújthatják be szakindítási kérelmüket. A MAB elektronikus rendszerébe feltöltött beadványt legalább két független és anonim szakértő bírálja el. „Ennek során megvizsgálják a kérelem tartalmi részét, valamint azt, hogy az intézményben adottak-e a szakindításhoz szükséges személyi és infrastrukturális feltételek” – magyarázza Bazsa György, a MAB elnöke. A bírálat alapján az illetékes szakbizottság vagy szakbizottságok alakítják ki javaslatukat a MAB 19 tagú testülete számára, amely megvitatja, majd szavazással, határozat formájában kialakítja a bizottság szakértői véleményét. A bizottságnak 190 napja van arra, hogy eldöntse, engedélyezi-e a szak indítását. Ha a beadványt elutasítják, az intézmény első, majd másodfokú felülvizsgálatot is kérhet – ez utóbbit a miniszterhez nyújthatja be. |
A bizottság szerint ha a MAB javaslatait figyelmen kívül hagyva fogadnák el a törvényt, „az a magyar felsőoktatás minőséghitelességének európai elismertségét kockáztatná, valamint a magyar diplomák munkaerő-piaci elfogadottságának, és a bizottság ENQA (európai felsőoktatási minőségbiztosítási szövetség) tagságának elvesztését vonhatná maga után.”
Nem nyilatkoznak
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságának tájékoztatása szerint „a MAB szerepének újragondolása, a magyar felsőoktatás minőségének megőrzése, javítása fontos eleme a készülő felsőoktatási törvénynek.” Szerettük volna megtudni, hogy pontosan miért van szükség a MAB feladatainak újragondolására, illetve azt is, hogy ha elfogadják a törvényt, az akkreditációval kapcsolatos változásokból mit érzékelnek majd a gyakorlatban az egyetemek és főiskolák, ám azt a választ kaptuk, hogy csak „az előkészítő egyeztetések lezárulta után” nyilatkoznak.
Szűcs DóraedulineA magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
