Minden második egyetem és főiskola megszűnhet Ukrajnában

Felsőoktatási intézmények százai szűnhetnek meg Ukrajnában a következő években. A bezárási hullám nemcsak a magánintézményeket, hanem még az elismert állami egyetemeket is elérheti. Az iskolák számának csökkentéséről és összevonásáról rendelkező új felsőoktatási törvény tervezete néhány hónapon belül kerül a parlament elé.

  • Eduline
„Ukrajnában nem működhet kilencszáz felsőoktatási intézmény. Nem a kormány szeszélyéről van szó, hanem arról, hogy a rendszer összeomlás előtt áll. Jelenleg az országban több egyetem van, mint Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és Belgiumban együttvéve, ahol 250 milliós a lakosság, szemben Ukrajnával, ahol 45 millióan élnek” – mondta Dmitry Tabachnik oktatási miniszter a University World Newsnak.

A miniszter szerint a bezárások helyett összevonásokkal is megoldható az egyetemek számának csökkentése. Bár egyelőre nem lehet tudni, hogy mely intézményeket érinti az átalakítás, kormányközeli források szerint elképzelhető, hogy nemcsak a Szovjetunió összeomlása óta elszaporodott magániskolákat, hanem néhány elismert állami egyetemet is kellemetlen helyzetbe hoz majd a reform.
A National University of Kyiv-Mohyla Academy épülete - az elitegyetemek nem kerülnek bajba
Wikipedia

Azt már most lehet tudni, hogy az új törvény szerint nemcsak a főiskolák, hanem a konzervatóriumok, a szakiskolák és a technikumok is megszűnnek jelenlegi formájukban. A tervezetről itt olvashatsz bővebben.

A kormány szerint kizárólag az egyetemek számának csökkentésével és az oktatási színvonalának növelésével érhetik el, hogy az ország legalább két-három intézménye bekerüljön a világ ötszáz legjobb egyeteme közé.

A törvény koncepcióját számos felsőoktatási szakember támogatja. „A nemzetközi tapasztalatot kell követnünk, amely fél-egymillió lakosra egy egyetemmel számol. Növelni kell az alkalmazottak számát, és javítani kell a felsőoktatási intézmények tudományos, pénzügyi és technológiai teljesítményét” – mondja Vladimir Lugovoi, a National Academy of Pedagogical Sciences of Ukraine elnökhelyettese.

Mások szerint viszont a bezárások és összevonások Ukrajna a tanári álláshelyek megszűnését eredményezhetik. Leonid Naumenko, az egyik legnagyobb ukrán orvosi egyetem, a Dnepropetrovsk Medical Academy rektora szerint az átalakítás miatt az ország kapcsolata megszakadhat a nemzetközi munkareőpiaccal – ami jelenleg számos ukrán diplomásnak nyújt elhelyezkedési lehetőséget, és rossz hatással van Ukrajna felsőoktatási intézményeinek hírnevére is.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.