Bajba kerülhetnek a kis főiskolák?
Horváth Szabolcs
„2010-ben több mint 110 ezer hallgatót vettek fel a hazai egyetemek és főiskolák, miközben ugyanebben az évben kevesebb mint 90 ezren születtek. Nem kell hozzá nagy jövőbelátás, hogy lássuk, hat-nyolc év múlva a jelenlegi elsőéves hallgatói létszámnak legfeljebb a fele fog megérkezni a felsőoktatásba” – mondta a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki szerint fennáll a veszély, hogy a kisebb egyetemek és főiskolák néhány éven belül kiürülnek. „Ezt kell megelőzni a szakok kínálatának átgondolásával, a képzések átstrukturálásával. Ameddig csak lehet, meg kell őrizni a vidéki intézmények rendszerét” – tette hozzá Dux László.
Az oktatási államtitkárság alapjaiban dolgozná át a felsőoktatási intézmények finanszírozási rendszerét, Dux László szerint ugyanis az utóbbi években szinte kizárólag a hallgatói létszám határozta meg, hogy mennyi pénzhez jut egy-egy egyetem vagy főiskola.
„A finanszírozást időről időre újra kell gondolni, a hiányosságokat pedig többletforrásokkal korrigálni. Ha ezt a rendszert nem korrigálják, torzítani fogja az eredményeket. A jelenlegi finanszírozási elvek miatt számos, kimagasló eredményt elérő egyetem arra kényszerült, hogy középiskolai továbbképzőket indítson, és ebből finanszírozza a működését” – magyarázta.
Szabadosság és engedékenység jellemzi az egyetemeket?
A helyettes államtitkár szerint az elmúlt években „szabados rendszer alakult ki az egyetemeken és főiskolákon”. „A fejkvóta alapú finanszírozás, a teljesen irracionális engedékenység a vizsgákon nem segíti a hallgatókat, sőt negatív hatással van az egész felsőoktatásra” – mondta. Dux László hozzátette: a kreditrendszer miatt a hallgatók többsége azt sem tudja megmondani, ki a csoporttársa, az elmagányosodott diákok egy részénél akár komoly személyiségzavarok is kialakulhatnak, „ennek az erőszakkal járó következményét már Magyarországon is észlelni lehetett” – magyarázta.
eduline
