Hat-nyolc év múlva kiürülhetnek a vidéki főiskolák?

Át kell strukturálni az egyetemi és főiskolai szakok rendszerét, néhány éven belül ugyanis ellehetetlenülhetnek a vidéki, kisebb felsőoktatási intézmények – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás megnyitóján.

  • Eduline
Bajba kerülhetnek a kis főiskolák?
Horváth Szabolcs

„2010-ben több mint 110 ezer hallgatót vettek fel a hazai egyetemek és főiskolák, miközben ugyanebben az évben kevesebb mint 90 ezren születtek. Nem kell hozzá nagy jövőbelátás, hogy lássuk, hat-nyolc év múlva a jelenlegi elsőéves hallgatói létszámnak legfeljebb a fele fog megérkezni a felsőoktatásba” – mondta a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki szerint fennáll a veszély, hogy a kisebb egyetemek és főiskolák néhány éven belül kiürülnek. „Ezt kell megelőzni a szakok kínálatának átgondolásával, a képzések átstrukturálásával. Ameddig csak lehet, meg kell őrizni a vidéki intézmények rendszerét” – tette hozzá Dux László.

Az oktatási államtitkárság alapjaiban dolgozná át a felsőoktatási intézmények finanszírozási rendszerét, Dux László szerint ugyanis az utóbbi években szinte kizárólag a hallgatói létszám határozta meg, hogy mennyi pénzhez jut egy-egy egyetem vagy főiskola.

„A finanszírozást időről időre újra kell gondolni, a hiányosságokat pedig többletforrásokkal korrigálni. Ha ezt a rendszert nem korrigálják, torzítani fogja az eredményeket. A jelenlegi finanszírozási elvek miatt számos, kimagasló eredményt elérő egyetem arra kényszerült, hogy középiskolai továbbképzőket indítson, és ebből finanszírozza a működését” – magyarázta.

Szabadosság és engedékenység jellemzi az egyetemeket?

A helyettes államtitkár szerint az elmúlt években „szabados rendszer alakult ki az egyetemeken és főiskolákon”. „A fejkvóta alapú finanszírozás, a teljesen irracionális engedékenység a vizsgákon nem segíti a hallgatókat, sőt negatív hatással van az egész felsőoktatásra” – mondta. Dux László hozzátette: a kreditrendszer miatt a hallgatók többsége azt sem tudja megmondani, ki a csoporttársa, az elmagányosodott diákok egy részénél akár komoly személyiségzavarok is kialakulhatnak, „ennek az erőszakkal járó következményét már Magyarországon is észlelni lehetett” – magyarázta.

eduline

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.