Magyarországon eddig ismeretlen, Németországban, Ausztriában és Hollandiában azonban évtizedek óta jól működő intézménytípus jöhet létre a következő években, ha az oktatási államtitkárság beépíti az új felsőoktatási törvény szövegébe azt a javaslatcsomagot, amelyet egy múlt heti felsőoktatási konferencián állítottak össze magyar és külföldi rektorok, oktatási szakemberek.
University of Applied Science, vagyis alkalmazott tudományok egyeteme – így hívnák azt az új felsőoktatási intézménytípust, amelynek hazai bevezetésére a Dunaújvárosi Főiskola múlt heti konferenciáján tettek javaslatot rektorok és oktatási szakemberek – akár a főiskolai szektor „kiválósági” kategóriájaként, akár a főiskolák és az egyetemek közé önálló kategóriájaként beillesztve.
„Több országban fontos eleme az alkalmazott tudományok egyeteme az intézményrendszernek, ugyanis gyorsan tud reagálni az ipar és a gazdaság elvárásaira” – mondja Bognár László, a Dunaújvárosi Főiskola rektora. A tervek szerint a „University of Applied Science” címet azok a főiskolák kaphatnák meg, amelyek mesterképzést is indítanak, emellett alkalmazott kutatási-fejlesztési tevékenységet is folytatnak. „A javaslat része, hogy ezekben az intézményekben két féléves, gyakorlatorientált mesterszakok indulnának el, a képzéseket elvégző hallgatók professional master végzettséget szerezhetnének” – teszi hozzá.
Alkalmazott tudományok egyeteme: a rektoroknak is tetszik az ötlet
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége már tavaly decemberben azt javasolta: ha már úgyis új felsőoktatási törvényt készít az oktatási államtitkárság, hozzanak létre egy teljesen új intézményi struktúrát, amely nemcsak az egyetemeket és a főiskolákat választja el egymástól, hanem megkülönbözteti az univerzitásokat, vagyis a kutatóegyetemeket, az alkalmazott tudományok egyetemeit, illetve a vidéki, kisebb főiskolákat és a szakfőiskolákat. Hogyan változtatna a felsőoktatás rendszerén a kormány? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Németországban működikMás-más néven, de Németországban, Ausztriában, Svájcban, Hollandiában és Franciaországban már évek óta működnek ilyen felsőoktatási intézmények. A „University of Applied Science” a kutatóegyetemekhez hasonlóan alap- és mesterképzéseket is indíthat, doktori iskolát azonban elvileg nem szervezhet – éppen ezért több intézmény más egyetemekkel közösen indít képzéseket doktoranduszoknak, a doktori címet azonban hivatalosan nem az alkalmazott tudományok egyeteme adományozza a végzősöknek. |
„A felsőoktatási koncepció egyik sarkalatos eleme az egyetemek és főiskolák kategorikus megkülönböztetése, a konkrét megfogalmazás azonban leegyszerűsített” – az MRK szerint ezért lenne szükség az új intézményi rendszerre. A rektorok szerint a kutatóegyetemi címhez hasonlóan külön státuszt kellene biztosítani azoknak a főiskoláknak is, amelyek kiemelkedő kutató-fejlesztő munkát végeznek. „Az egyetemeken belül meg kell határozni a kutatóegyetemek kritériumrendszerét, a főiskolákon belül pedig a gyakorlathoz kötődő, alkalmazott tudományok egyeteme kategóriát” - írják.
Miért vannak bajban a vidéki főiskolák? Pokorni Zoltán egy februári felsőoktatási fórumon úgy fogalmazott: ha az oktatás minősége alapján finanszíroznák a felsőoktatási intézményeket, legfeljebb néhány főiskola és hét-nyolc egyetem – az ELTE, a SOTE, a BME, a Corvinus, a debreceni, a szegedi, a pécsi és esetleg a miskolci – maradna talpon. A fideszes oktatáspolitikus szerint a vidéki főiskolák nagy bajban vannak, ezért mindenképpen új feladatokat kell találniuk: az egyik megoldás az lenne, ha ezek az intézmények együttműködnének egyetemekkel, esetleg a felnőttképzésben vállalnának szerepet. A másik lehetséges út, hogy a főiskolák képzési monopóliumokat kapnak: vízügyi szakembereket például csak Baján képeznének, a karbantartás mérnökeit csak Dunaújvárosban oktatnák.
A Dunaújvárosi Főiskola rektora szerint valóban komoly problémákkal küzdenek a főiskolák, több ok miatt. Bognár László szerint egyértelművé vált az elmúlt években, hogy a 2007-ben módosított felvételi rendszer nem kedvez a főiskoláknak, másrészt 2005-ben bevezették a bolognai rendszert, amely uniformizálta a képzéseket, vagyis egy adott szakon ugyanazt tanítják a Budapesti Corvinus Egyetemen, mint a Dunaújvárosi Főiskolán. „Pont azzal lehetne a hallgatókat magunkhoz vonzani, ha meg tudnánk mutatni, hogy az egyes intézményekben milyen speciális irányok vannak” – mondja Bognár László.
Véleménye szerint a szakakkreditációs rendszert is ketté kellene választani, a szakok indításának engedélyezéséért az oktatásért felelős tárca, míg a minőségellenőrzésért továbbra is a Magyar Akkreditációs Bizottság lehetne a felelős. „Jelenleg egyetemi professzorok határozzák meg, hogy milyen képzés melyik intézményben indulhat, ez pedig nem csak hátrányos helyzetbe hozza a főiskolákat, de mint egy második hatalmi ág, úgy rendezi át a felsőoktatási képzések világát, hogy annak vajmi kevés köze van az ország és a gazdaság valós igényeihez” – magyarázza.
eduline
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
