Nem értik az egyetemisták, ki dönt majd a vizsgalehetőségek számáról

Nyílt levélben fordult Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Nagy Dávid HÖOK-elnökhöz a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának közéleti-kulturális lapjának szerkesztősége. Többek között azt szeretnék megtudni, az egyetemek vagy a minisztérium dönt majd a jövőben a vizsgalehetőségek számáról.

  • Eduline

„A felsőoktatási intézmények autonómiája az Alkotmány és a jogszabály által meghatározott keretek között kiterjed az oktatás, a kutatás tárgyának, tartalmának és módszereinek megválasztására, a vezetők kiválasztására, az intézmény működési rendjének és belső struktúrájának kialakítására” – idézik a február 9-én nyilvánosságra hozott felsőoktatási problématérképet és koncepciót, amely alapján megkezdődik az új felsőoktatási törvény szövegének kidolgozása. Milyen változtatásokat tervez az oktatási államtitkárság? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A Pécsi Bölcsész közéleti-kulturális lap szerkesztősége a nyílt levélben kiemeli: a nyolcoldalas dokumentumban mindössze ennyi szerepel a felsőoktatási intézmények autonómiájáról, arról azonban nem tartalmaz információt, hogy a vizsgalehetőségek számáról az egyetemek és főiskolák dönthetnek-e a jövőben.

A szerkesztőség szerint az oktatási államtitkár és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke ugyanis egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a vizsgaszabályzatot érintő kérdésekről - bár mindketten részt vettek az egyeztetéseken. Hoffmann Rózsa február elsején azt mondta: ellenzi, hogy a vizsgák számát az egyetemek határozzák meg, „ahol ugyanis erős a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának a lazaságot állandósítani akaró álláspontját osztó hallgatói lobbi, ott nem a minőséget szolgáló megoldás születne”. Nagy Dávid HÖOK-elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott, várhatóan intézményi hatáskörben rendezik majd a problémás témákat. Az eduline-nak múlt héten adott interjújában úgy fogalmazott: „Azt kértük az egyeztetéseken, hogy amikor elkezdődik a kodifikációs folyamat, a szakbizottságokba mi is delegálhassunk tagokat, ahol a részletkérdésekről még lehet majd tárgyalni”.

eduline

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu