Nyílt levélben fordult Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Nagy Dávid HÖOK-elnökhöz a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának közéleti-kulturális lapjának szerkesztősége. Többek között azt szeretnék megtudni, az egyetemek vagy a minisztérium dönt majd a jövőben a vizsgalehetőségek számáról.
„A felsőoktatási intézmények autonómiája az Alkotmány és a jogszabály által meghatározott keretek között kiterjed az oktatás, a kutatás tárgyának, tartalmának és módszereinek megválasztására, a vezetők kiválasztására, az intézmény működési rendjének és belső struktúrájának kialakítására” – idézik a február 9-én nyilvánosságra hozott felsőoktatási problématérképet és koncepciót, amely alapján megkezdődik az új felsőoktatási törvény szövegének kidolgozása. Milyen változtatásokat tervez az oktatási államtitkárság? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A Pécsi Bölcsész közéleti-kulturális lap szerkesztősége a nyílt levélben kiemeli: a nyolcoldalas dokumentumban mindössze ennyi szerepel a felsőoktatási intézmények autonómiájáról, arról azonban nem tartalmaz információt, hogy a vizsgalehetőségek számáról az egyetemek és főiskolák dönthetnek-e a jövőben.
A szerkesztőség szerint az oktatási államtitkár és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke ugyanis egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a vizsgaszabályzatot érintő kérdésekről - bár mindketten részt vettek az egyeztetéseken. Hoffmann Rózsa február elsején azt mondta: ellenzi, hogy a vizsgák számát az egyetemek határozzák meg, „ahol ugyanis erős a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának a lazaságot állandósítani akaró álláspontját osztó hallgatói lobbi, ott nem a minőséget szolgáló megoldás születne”. Nagy Dávid HÖOK-elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott, várhatóan intézményi hatáskörben rendezik majd a problémás témákat. Az eduline-nak múlt héten adott interjújában úgy fogalmazott: „Azt kértük az egyeztetéseken, hogy amikor elkezdődik a kodifikációs folyamat, a szakbizottságokba mi is delegálhassunk tagokat, ahol a részletkérdésekről még lehet majd tárgyalni”.
edulineA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
