Nem értik az egyetemisták, ki dönt majd a vizsgalehetőségek számáról

Nyílt levélben fordult Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Nagy Dávid HÖOK-elnökhöz a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának közéleti-kulturális lapjának szerkesztősége. Többek között azt szeretnék megtudni, az egyetemek vagy a minisztérium dönt majd a jövőben a vizsgalehetőségek számáról.

  • Eduline

„A felsőoktatási intézmények autonómiája az Alkotmány és a jogszabály által meghatározott keretek között kiterjed az oktatás, a kutatás tárgyának, tartalmának és módszereinek megválasztására, a vezetők kiválasztására, az intézmény működési rendjének és belső struktúrájának kialakítására” – idézik a február 9-én nyilvánosságra hozott felsőoktatási problématérképet és koncepciót, amely alapján megkezdődik az új felsőoktatási törvény szövegének kidolgozása. Milyen változtatásokat tervez az oktatási államtitkárság? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A Pécsi Bölcsész közéleti-kulturális lap szerkesztősége a nyílt levélben kiemeli: a nyolcoldalas dokumentumban mindössze ennyi szerepel a felsőoktatási intézmények autonómiájáról, arról azonban nem tartalmaz információt, hogy a vizsgalehetőségek számáról az egyetemek és főiskolák dönthetnek-e a jövőben.

A szerkesztőség szerint az oktatási államtitkár és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke ugyanis egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a vizsgaszabályzatot érintő kérdésekről - bár mindketten részt vettek az egyeztetéseken. Hoffmann Rózsa február elsején azt mondta: ellenzi, hogy a vizsgák számát az egyetemek határozzák meg, „ahol ugyanis erős a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának a lazaságot állandósítani akaró álláspontját osztó hallgatói lobbi, ott nem a minőséget szolgáló megoldás születne”. Nagy Dávid HÖOK-elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott, várhatóan intézményi hatáskörben rendezik majd a problémás témákat. Az eduline-nak múlt héten adott interjújában úgy fogalmazott: „Azt kértük az egyeztetéseken, hogy amikor elkezdődik a kodifikációs folyamat, a szakbizottságokba mi is delegálhassunk tagokat, ahol a részletkérdésekről még lehet majd tárgyalni”.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.