Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nyílt levélben fordult Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Nagy Dávid HÖOK-elnökhöz a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának közéleti-kulturális lapjának szerkesztősége. Többek között azt szeretnék megtudni, az egyetemek vagy a minisztérium dönt majd a jövőben a vizsgalehetőségek számáról.
„A felsőoktatási intézmények autonómiája az Alkotmány és a jogszabály által meghatározott keretek között kiterjed az oktatás, a kutatás tárgyának, tartalmának és módszereinek megválasztására, a vezetők kiválasztására, az intézmény működési rendjének és belső struktúrájának kialakítására” – idézik a február 9-én nyilvánosságra hozott felsőoktatási problématérképet és koncepciót, amely alapján megkezdődik az új felsőoktatási törvény szövegének kidolgozása. Milyen változtatásokat tervez az oktatási államtitkárság? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A Pécsi Bölcsész közéleti-kulturális lap szerkesztősége a nyílt levélben kiemeli: a nyolcoldalas dokumentumban mindössze ennyi szerepel a felsőoktatási intézmények autonómiájáról, arról azonban nem tartalmaz információt, hogy a vizsgalehetőségek számáról az egyetemek és főiskolák dönthetnek-e a jövőben.
A szerkesztőség szerint az oktatási államtitkár és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke ugyanis egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a vizsgaszabályzatot érintő kérdésekről - bár mindketten részt vettek az egyeztetéseken. Hoffmann Rózsa február elsején azt mondta: ellenzi, hogy a vizsgák számát az egyetemek határozzák meg, „ahol ugyanis erős a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának a lazaságot állandósítani akaró álláspontját osztó hallgatói lobbi, ott nem a minőséget szolgáló megoldás születne”. Nagy Dávid HÖOK-elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott, várhatóan intézményi hatáskörben rendezik majd a problémás témákat. Az eduline-nak múlt héten adott interjújában úgy fogalmazott: „Azt kértük az egyeztetéseken, hogy amikor elkezdődik a kodifikációs folyamat, a szakbizottságokba mi is delegálhassunk tagokat, ahol a részletkérdésekről még lehet majd tárgyalni”.
edulineAz új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.