Jövő héten kerül a kormány elé a felsőoktatási felvételi követelmények átalakításáról szóló rendelet. Ha a jogszabályt a jelenlegi formájában fogadják el, a 2012-ben érettségiző diákok tanulmányi pontszámába már legalább egy természettudományi tantárgy érdemjegyét be kell számítani, 2013-tól az egyetemi-főiskolai felvételihez pedig minimum egy tantárgyból emelt szintű érettségit kell tenni. A rendelet kihirdetése lassan három hónapja csúszik.
Az új kormányzati portálon is megtalálható rendeletről – információink szerint – jövő heti ülésén tárgyal a kormány, a jogszabályt ugyanis minél hamarabb el kell fogadni ahhoz, hogy a 2012-es és 2013-as felvételi eljárásban már az új szabályokat használhassa az Oktatási Hivatal.
Módosítanak a középiskolai pontok rendszerén
A változások már az idén tizenegyedik évfolyamba járó középiskolásokat is érintik. Aki 2012-ben vagy utána felvételizik, annak a tanulmányi pontjait a módosított szabályok alapján számolják: eddig a diákok dönthették el, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett melyik tantárgy félévi és év végi jegyét számítják be az összpontszámba, jövőre azonban egy természettudományos tárgy eredményeit mindenképpen figyelembe kell majd venni az ún. hozott pontok kiszámításakor.
Aki a középiskolában nem tanult legalább két évig fizikát, kémiát, földrajzot vagy biológiát – ez leggyakrabban a szakközépiskolákban fordul elő –, annak két, legalább egy évig tanult természettudományos tárgy év végi eredményeit váltják majd át pontokra. Így azok, akik egyik tárgyból sem szereztek jó jegyeket, csak az érettségiben bízhatnak. Az a lehetőség ugyanis megmarad (legalábbis eltörlésére vonatkozó tervek nem szerepelnek a kormányrendeletben), hogy minden felvételizőnek kétféle képlettel számolják ki a többletpontok nélküli pontszámát: az egyik a tanulmányi és érettségi pontok összege, a másik az érettségi pontok kétszerese. Amikor az Oktatási Hivatal összesíti a jelentkezők eredményeit, a kettő közül mindig a magasabbat veszi figyelembe. Hogyan számolják a felvételi pontszámokat? Összefoglalónkat itt, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt találod.
Emelt szintű érettségi kell A 2013-ban felvételizőknek ennél is szigorúbb feltételekre kell számítaniuk, a kormányrendelet mellékletében ugyanis szakokra lebontva szerepelnek azok a tantárgyak, amelyekből a jelentkezőknek emelt szintű érettségit kell tenniük – vagyis hiába szerzi meg valaki a maximális pontszámot, az előírt emelt szintű érettségi nélkül nem kerülhet be a jelentkezési lapon megjelölt szakra.
| Alapképzési szak | Emelt szintű érettségi követelmény |
| állatorvosi | biológia és kémia |
| magyar nyelv és irodalom | magyar nyelv és irodalom |
| történelem | történelem |
| anglisztika | angol |
| andragógia | angol vagy biológia vagy francia vagy magyar vagy matematika vagy német vagy orosz vagy történelem |
| pszichológia | angol vagy biológia vagy francia vagy magyar vagy matematika vagy német vagy orosz vagy történelem |
| jogász | magyar vagy történelem vagy angol vagy francia vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy latin |
| általános orvos, fogorvos, gyógyszerész | biológia és fizika vagy kémia |
| kommunikáció és médiatudomány | angol vagy francia vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy magyar vagy matematika vagy társadalomismeret vagy történelem |
| alkalmazott közgazdaságtan | matematika |
Kivétel azonban lesz: azoknak egyetlen tantárgyból sem kell majd emelt szinten vizsgázniuk, akik még a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 előtt fejezték be a középiskolát, és már van felsőfokú végzettségük. Eddig a felsőoktatási intézmények dönthették el, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit a hozzájuk felvételizőktől, vagy megelégednek a középszintű matúrával.
Három hónapja késik a kormányrendelet
Az országgyűlés már 2010 nyarán elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szigorít a felvételi követelményeken, ennek pontos tartalmát a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak kellett volna kidolgoznia és miniszteri rendeletként kiadnia 2010. október 30-ig. A jogszabállyal több mint három hónapja adós az oktatási államtitkárság. Hiába próbálta Hoffmann Rózsa hatályon kívül helyeztetni a Pokorni Zoltán és Pósán László nevéhez fűződő módosítást, legkésőbb idén tavasszal ki kell hirdetniük a jogszabályt, a felvételi követelmények változása miatt ugyanis legalább kétéves "türelmi időt" kell adni a felkészülésre a diákoknak.
Szabó FruzsinaedulineLannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
