#új felsőoktatási törvény

Tévhit, hogy munkanélkülieket képeznek az egyetemek?

„Ostoba legenda, hogy munkanélkülieket képeznek az egyetemek” – mondta Pokorni Zoltán a TV2 Mokka című műsorában. Az oktatási bizottság elnöke szerint az tény, hogy a felsőoktatási képzési szerkezet rossz, azon mindenképpen változtatni kell, de az új felsőoktatási törvény tervezetében szereplő akadémiai és gyakorlati képzés kettéválasztása nem jó megoldás.




A Fidesznél is kiverték a biztosítékot Hoffmann Rózsa tervei

Jelenlegi formájában nem támogatja a felsőoktatási törvény koncepcióját a Fidesz–KDNP-frakció oktatási munkacsoportja - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága és a munkacsoport között, december 23-án zajlott egyeztetés emlékeztetőjéből, amely a Magyar Nemzet birtokába került. A Népszava pedig arról ír, hogy sem a felsőoktatási, sem a közoktatási törvény koncepciója nem talált támogatásra szakmai és politikai körökben.


Rosszul jártak az egyetemisták: tovább szigorítottak a felsőoktatási törvényen

Hiába hirdetett „kvázi nemzeti konzultációt” november elején az oktatási államtitkárság, az új felsőoktatási törvény tervezetének január 4-i – szerkesztőségünk birtokába jutott – változatában jóformán nyoma sincs az egyeztetéseknek. A hallgatók továbbra sem számíthatnak a képviseleti arány növelésére, a bukdácsoló egyetemisták négy vizsga után pedig végleg elbúcsúzhatnak a szakjuktól. A jogszabályról a tervezettnél korábban, április helyett január végén tárgyal a kormány.



„A hallgatói jogok megnyirbálása a tandíjhoz vezető első lépés” – interjú Nagy Dáviddal, a HÖOK új elnökével

December eleje óta nem egyeztetett az új felsőoktatási törvény tervezetéről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával az oktatási államtitkárság, pedig a HÖOK új elnöke szerint lenne miről beszélniük. Nagy Dávid szerint a koncepció legújabb változatában szereplő hallgatói képviseleti rendszer „rosszabb, mint az eredeti”, de „nagyobb itt a baj, mint hogy csak képviseleti arányokról kelljen vitatkozni”. Interjú.



Furcsa ellentmondásba csúszott bele Hoffmann Rózsa

Önmagának mondott ellent Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár: decemberben úgy nyilatkozott, hogy azok a hallgatók, akiket tanulmányi okok miatt bocsátanak el valamelyik egyetemről vagy főiskoláról, később felvételizhetnek korábbi szakjukra. Az új felsőoktatási törvény koncepciójának január 4-i változatában ezzel ellentétben már az szerepel: az elbocsátott hallgatók egyik hazai felsőoktatási intézmény azonos szakjára sem adhatják be a jelentkezésüket.


Már januárban dönthet a kormány az új felsőoktatási törvényről

Várhatóan január végén tárgyalja a kormány a felsőoktatási törvény koncepcióját, és a jogszabály egyes elemei már 2011 őszén hatályba léphetnek - közölte az oktatási államtitkárság pénteken az MTI-vel. Az államtitkárság szándéka szerint a közoktatási törvény, valamint a pedagógus életpályamodell koncepciójáról is dönt az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon.




Tizenkét pont: ezt várják a hallgatók az új felsőoktatási törvénytől

Tizenkét pontban foglalta össze az Eötvös Loránd Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos javaslatait: európai uniós szintre növelnék a felsőoktatásra fordított éves összeget, rendeznék a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó jogokat, és tiltakoznak a hallgatói önkormányzatok jogainak csorbítása ellen.


Kimaradt a kormány programjából az új közoktatási törvény?

Hiába készült el december 3-ra az új közoktatási törvény tervezete és a pedagógus-életpályamodell, júliusig valószínűleg egyik koncepció sem kerül majd a kormány elé – legalábbis a Magyar Közlöny december 23-i számában megjelent 2011 első félévi munkarend alapján. Ez akár azt is jelentheti, hogy az oktatási államtitkárság nyári ígéreteivel ellentétben a 2011/2012-es tanévet még a jelenlegi jogszabályok alapján kezdik az iskolák.



Így lehet kibukni az ország legjobb egyetemeiről

A tantárgyújrafelvételek és vizsgalehetőségek számának korlátozása váltotta ki a legnagyobb felháborodást az új felsőoktatási törvény tervezett változásaival kapcsolatban. Bár a vitás pont egyelőre kikerült a törvénytervezetből, a minisztérium nem állt el szándékától: a kérdést később rendelettel szabályozzák majd. Utánanéztünk, a jelenlegi rendszerben hogyan lehet „kibukni” a legnagyobb hazai egyetemekről.



"Torzszülött, agyament az új felsőoktatási törvény tervezete"

Gúr Nándor (MSZP) országgyűlési képviselő szerint a felsőoktatási intézmények többsége ellehetetlenülne, amennyiben az oktatásért felelős államtitkárság koncepciója megvalósulna, az elképzelés szerint ugyanis csak azon egyetemek, főiskolák működhetnének, amelyek oktatóinak kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik.


Buktatás az egyetemeken: még semmi sem biztos

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium változatlanul azt az álláspontot képviseli a hallgatókkal folytatandó tárgyalásokon, hogy a felsőoktatás minőségi javulásának garanciáiért a hallgatóknak is munkálkodniuk kell; a szaktárca ezt szerdán, a Magyar Nemzet aznapi számában megjelentekre reagálva közölte az MTI-vel.