Az új felsőoktatási törvény visszavonását kérik a hallgatók

Az új felsőoktatási törvényről egyeztet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és több felsőoktatási szervezet pénteken Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel - tudta meg az MTI felsőoktatási forrásokból. A HÖOK visszavonatná a koncepciót.

  • Eduline
Nagy Dáviddal, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökével készített interjúnkat itt olvashatod.

Az MTI információi szerint az egyeztetésen a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mellett részt vesznek a kutatóegyetemek rektorai, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke hétfőn azt mondta, hogy a felsőoktatási törvény legújabb, január 4-i változata vitára is teljesen alkalmatlan, ezért a megbeszélésen a visszavonását fogják kezdeményezni. Továbbra is kifogásolják a dokumentum vizsgaalkalmakra vonatkozó passzusait. Mint elmondta, az államtitkárság elképzelései szerint

a hallgatóknak lehetőségük lenne négy vizsgát tenni

, ebből a másodikat az intézményen belül egy másik tanárnál, míg a negyediket egy másik intézményben. Automatikusan megszűnne a hallgatói jogviszonya annak, aki ugyanazon kódszámú tanegységből négy alkalommal elégtelen vizsgát tett. Ez abszurd - fogalmazott a hallgatói vezető, és leszögezte: ragaszkodnak azokhoz az elképzelésekhez, amelyekről a decemberi szombathelyi küldöttgyűlésükön döntöttek.

A HÖOK - mint a december 4-i közgyűlési állásfoglalásban rögzítették - nem a lehetséges vizsgák számát maximálná, hanem

a tanulmányok előrehaladásának minimális sebességét szabná meg

. Így annak a hallgatónak, aki nem tudja adott idő alatt az előírt kreditmennyiség legalább felét teljesíteni, szűnjön meg a hallgatói jogviszonya. Egy 180 kredites képzés esetén ideális esetben egy év alatt 60 kreditet kell teljesíteni, aki tehát két félév alatt nem tud 30 kreditet teljesíteni, annak szűnjön meg a hallgatói jogviszonya, hiszen az egy olyan csekély előrehaladási sebesség, amely szerintük nem indokolja, hogy az érintett felsőfokú tanulmányokat folytasson. A tanulmányi és vizsgaszabályzat tekintetében ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon a hallgatói képviseletek egyetértési joga, az intézményi döntéshozó testületekben, szenátusokban pedig meg kívánják tartani a legalább egynegyedes, legfeljebb egyharmados képviseleti arányt.

Nagy Dávid azt mondta, elfogadhatatlannak tartják a hallgatói képviseleti arányra megfogalmazottakat is, a karonkénti egy hallgató túl általános, ezt részletesebben kell szerintük meghatározni. Megjegyezte: az oktatási államtitkársággal december 9. óta semmilyen egyeztetés nem volt.

Az oktatási államtitkárság által készített, MTI birtokába került legújabb változatban az olvasható, hogy "a hallgatói igényeket, amelyek a szenátusi és bizottsági képviseleti arány változatlanságát kérték, nem tudtuk elfogadni. A hallgatói önkormányzatok támogatottságát (a választói arányokat) figyelembe véve differenciált részvételi arányra és jogosultságra teszünk javaslatot."

MTI 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.