Az új felsőoktatási törvény visszavonását kérik a hallgatók

Az új felsőoktatási törvényről egyeztet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és több felsőoktatási szervezet pénteken Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel - tudta meg az MTI felsőoktatási forrásokból. A HÖOK visszavonatná a koncepciót.

  • Eduline
Nagy Dáviddal, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökével készített interjúnkat itt olvashatod.

Az MTI információi szerint az egyeztetésen a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mellett részt vesznek a kutatóegyetemek rektorai, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is.

 

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke hétfőn azt mondta, hogy a felsőoktatási törvény legújabb, január 4-i változata vitára is teljesen alkalmatlan, ezért a megbeszélésen a visszavonását fogják kezdeményezni. Továbbra is kifogásolják a dokumentum vizsgaalkalmakra vonatkozó passzusait. Mint elmondta, az államtitkárság elképzelései szerint a hallgatóknak lehetőségük lenne négy vizsgát tenni, ebből a másodikat az intézményen belül egy másik tanárnál, míg a negyediket egy másik intézményben. Automatikusan megszűnne a hallgatói jogviszonya annak, aki ugyanazon kódszámú tanegységből négy alkalommal elégtelen vizsgát tett. Ez abszurd - fogalmazott a hallgatói vezető, és leszögezte: ragaszkodnak azokhoz az elképzelésekhez, amelyekről a decemberi szombathelyi küldöttgyűlésükön döntöttek.

 

A HÖOK - mint a december 4-i közgyűlési állásfoglalásban rögzítették - nem a lehetséges vizsgák számát maximálná, hanem a tanulmányok előrehaladásának minimális sebességét szabná meg. Így annak a hallgatónak, aki nem tudja adott idő alatt az előírt kreditmennyiség legalább felét teljesíteni, szűnjön meg a hallgatói jogviszonya. Egy 180 kredites képzés esetén ideális esetben egy év alatt 60 kreditet kell teljesíteni, aki tehát két félév alatt nem tud 30 kreditet teljesíteni, annak szűnjön meg a hallgatói jogviszonya, hiszen az egy olyan csekély előrehaladási sebesség, amely szerintük nem indokolja, hogy az érintett felsőfokú tanulmányokat folytasson. A tanulmányi és vizsgaszabályzat tekintetében ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon a hallgatói képviseletek egyetértési joga, az intézményi döntéshozó testületekben, szenátusokban pedig meg kívánják tartani a legalább egynegyedes, legfeljebb egyharmados képviseleti arányt.

 

Nagy Dávid azt mondta, elfogadhatatlannak tartják a hallgatói képviseleti arányra megfogalmazottakat is, a karonkénti egy hallgató túl általános, ezt részletesebben kell szerintük meghatározni. Megjegyezte: az oktatási államtitkársággal december 9. óta semmilyen egyeztetés nem volt.

 

Az oktatási államtitkárság által készített, MTI birtokába került legújabb változatban az olvasható, hogy "a hallgatói igényeket, amelyek a szenátusi és bizottsági képviseleti arány változatlanságát kérték, nem tudtuk elfogadni. A hallgatói önkormányzatok támogatottságát (a választói arányokat) figyelembe véve differenciált részvételi arányra és jogosultságra teszünk javaslatot."

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.