Az új felsőoktatási törvény visszavonását kérik a hallgatók

Az új felsőoktatási törvényről egyeztet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és több felsőoktatási szervezet pénteken Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel - tudta meg az MTI felsőoktatási forrásokból. A HÖOK visszavonatná a koncepciót.

  • Eduline
Nagy Dáviddal, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökével készített interjúnkat itt olvashatod.

Az MTI információi szerint az egyeztetésen a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mellett részt vesznek a kutatóegyetemek rektorai, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is.

 

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke hétfőn azt mondta, hogy a felsőoktatási törvény legújabb, január 4-i változata vitára is teljesen alkalmatlan, ezért a megbeszélésen a visszavonását fogják kezdeményezni. Továbbra is kifogásolják a dokumentum vizsgaalkalmakra vonatkozó passzusait. Mint elmondta, az államtitkárság elképzelései szerint a hallgatóknak lehetőségük lenne négy vizsgát tenni, ebből a másodikat az intézményen belül egy másik tanárnál, míg a negyediket egy másik intézményben. Automatikusan megszűnne a hallgatói jogviszonya annak, aki ugyanazon kódszámú tanegységből négy alkalommal elégtelen vizsgát tett. Ez abszurd - fogalmazott a hallgatói vezető, és leszögezte: ragaszkodnak azokhoz az elképzelésekhez, amelyekről a decemberi szombathelyi küldöttgyűlésükön döntöttek.

 

A HÖOK - mint a december 4-i közgyűlési állásfoglalásban rögzítették - nem a lehetséges vizsgák számát maximálná, hanem a tanulmányok előrehaladásának minimális sebességét szabná meg. Így annak a hallgatónak, aki nem tudja adott idő alatt az előírt kreditmennyiség legalább felét teljesíteni, szűnjön meg a hallgatói jogviszonya. Egy 180 kredites képzés esetén ideális esetben egy év alatt 60 kreditet kell teljesíteni, aki tehát két félév alatt nem tud 30 kreditet teljesíteni, annak szűnjön meg a hallgatói jogviszonya, hiszen az egy olyan csekély előrehaladási sebesség, amely szerintük nem indokolja, hogy az érintett felsőfokú tanulmányokat folytasson. A tanulmányi és vizsgaszabályzat tekintetében ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon a hallgatói képviseletek egyetértési joga, az intézményi döntéshozó testületekben, szenátusokban pedig meg kívánják tartani a legalább egynegyedes, legfeljebb egyharmados képviseleti arányt.

 

Nagy Dávid azt mondta, elfogadhatatlannak tartják a hallgatói képviseleti arányra megfogalmazottakat is, a karonkénti egy hallgató túl általános, ezt részletesebben kell szerintük meghatározni. Megjegyezte: az oktatási államtitkársággal december 9. óta semmilyen egyeztetés nem volt.

 

Az oktatási államtitkárság által készített, MTI birtokába került legújabb változatban az olvasható, hogy "a hallgatói igényeket, amelyek a szenátusi és bizottsági képviseleti arány változatlanságát kérték, nem tudtuk elfogadni. A hallgatói önkormányzatok támogatottságát (a választói arányokat) figyelembe véve differenciált részvételi arányra és jogosultságra teszünk javaslatot."

MTI 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.