Visszavonulót fújt Hoffmann Rózsa: átírják a felsőoktatási törvény tervezetét

Javaslatokat készítenek a felsőoktatásban érintettek az ágazat problémáiról, alapelveiről, és ezeket "összegyúrva" az új felsőoktatási törvény koncepciójával születik meg az a közös kiindulási alap, amellyel folytatható az egyeztetés - mondta a kormányszóvivő pénteken Budapesten.

  • Eduline
Hoffmann Rózsa az egyeztetés után
MTI

Nagy Anna az után tartott sajtótájékoztatót, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és több más diákszervezet képviselőivel, valamint rektorokkal egyeztetett az új felsőoktatási törvény koncepciójáról. A megbeszélésen részt vett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. 

A kormányszóvivő a tárgyalás után közölte: mindenki egyetértett abban, hogy a mostani felsőoktatási törvény helyett új jogszabályra van szükség. A megbeszélés eredményeképpen két dokumentum születik majd: az egyik problémalista lesz a felsőoktatás jelenlegi gondjairól, a másik pedig alapelveket rögzít, és így a magyar felsőoktatás jövőképeként is felfogható majd - ismertette Nagy Anna. Miután minden érintett megalkotja saját javaslatait e két témakörben, "összegyúrják" azokat a mostani koncepcióval, és így meglesz az a közös alap, amellyel az egyeztetés folytatható.

Mégsem kerül a kormány elé januárban a törvénytervezet

A tervek szerint február elejére készülnek el a dokumentumok, és február első felében folytatódhat az egyeztetés az összesített javaslatok alapján. Ha ezekben is sikerül egyetértésre jutni, akkor le lehet zárni az egyeztetések első fázisát, és "tovább lehet lépni a részletek felé, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy magának a törvény kidolgozásának az irányába is el lehet indulni" - mondta a szóvivő.

Nagy Anna emlékeztetett: a pénteki egyeztetést Navracsics Tibor kezdeményezte, a felsőoktatás ugyanis nagyon fontos a kormányzat számára. Nagyon sokat várnak a felsőoktatási törvénytől is, amely akkor működhet jól, ha konszenzus alakul ki - jegyezte meg. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke az Eduline-nak adott interjúban korábban azt mondta, hogy a felsőoktatási törvény vitára teljesen alkalmatlan.

Továbbra is kifogásolják a dokumentum vizsgaalkalmakra vonatkozó passzusait - a buktatásról és az "egyetemi kitiltásról" itt olvashatsz. Mint elmondta, az államtitkárság elképzelései szerint a hallgatóknak lehetőségük lenne négy vizsgát tenni, ebből a másodikat az intézményen belül egy másik tanárnál, míg a negyediket egy másik intézményben. Automatikusan megszűnne a hallgatói jogviszonya annak, aki ugyanazon kódszámú tanegységből négy alkalommal elégtelen vizsgát tett. Ez abszurd - közölte a hallgatói vezető.

MTI

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.