Tizenkét pontban foglalta össze az Eötvös Loránd Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos javaslatait: európai uniós szintre növelnék a felsőoktatásra fordított éves összeget, rendeznék a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó jogokat, és tiltakoznak a hallgatói önkormányzatok jogainak csorbítása ellen.
„Nem tartjuk szerencsésnek, hogy egy kerettörvény elkészítése után a kormányzatnak lehetősége lesz egyoldalú, rendeleti úton történő, könnyen módosítható szabályozásra, és ezáltal sérüljön a jogbiztonság” – írja az ELTE Hallgatói Önkormányzata, amely többek között adó- és járulékmentessé tenné a hallgatóknak és doktoranduszoknak járó juttatásokat, valamint a kutatással és tudományos tevékenységgel kapcsolatos kiadásokat.
„Követendőnek tartjuk az Európai Unióban kialakult normát, amely szerint a nemzeti össztermék 3,5 százalékát fordítják oktatásra és tudományos kutatásra” – áll a tizenkét pontos dokumentumban. A hallgatói önkormányzat az új felsőoktatási törvényben rögzítené a felsőoktatás költségvetési hátterének biztosítását, valamint kiegészítené a jogszabályt a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó jogok megnevezésével.
eduline
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
