Tizenkét pont: ezt várják a hallgatók az új felsőoktatási törvénytől

Tizenkét pontban foglalta össze az Eötvös Loránd Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos javaslatait: európai uniós szintre növelnék a felsőoktatásra fordított éves összeget, rendeznék a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó jogokat, és tiltakoznak a hallgatói önkormányzatok jogainak csorbítása ellen.

  • Eduline

„Nem tartjuk szerencsésnek, hogy egy kerettörvény elkészítése után a kormányzatnak lehetősége lesz egyoldalú, rendeleti úton történő, könnyen módosítható szabályozásra, és ezáltal sérüljön a jogbiztonság” – írja az ELTE Hallgatói Önkormányzata, amely többek között adó- és járulékmentessé tenné a hallgatóknak és doktoranduszoknak járó juttatásokat, valamint a kutatással és tudományos tevékenységgel kapcsolatos kiadásokat.

„Követendőnek tartjuk az Európai Unióban kialakult normát, amely szerint a nemzeti össztermék 3,5 százalékát fordítják oktatásra és tudományos kutatásra” – áll a tizenkét pontos dokumentumban. A hallgatói önkormányzat az új felsőoktatási törvényben rögzítené a felsőoktatás költségvetési hátterének biztosítását, valamint kiegészítené a jogszabályt a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó jogok megnevezésével.

eduline

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.