Tüntethetnek az egyetemisták az új felsőoktatási törvény miatt?

Nem született megállapodás a hallgatók és az oktatásirányítás között a felsőoktatási törvény koncepcióját illetően - írta szerdai számában a Magyar Nemzet.

  • Eduline
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a beérkezett módosító javaslatok beépítését és az átdolgozott törvény szakmai szervezetekkel való újratárgyalását kéri az oktatásirányítástól.
Már több mint 52 ezren tiltakoznak az új felsőoktatási törvény ellen

Nagy Dávid, a HÖOK alelnöke közölte: az egyik közösségi oldalon már ötvenezer támogatója van a felsőoktatási törvény koncepciója elleni tiltakozásnak, és a hallgatók egy része már most nyomást gyakorol a HÖOK-ra annak érdekében, hogy szervezzenek tüntetést céljaik elérése érdekében.

Ragaszkodnak a hallgatói egyetértési joghoz

„Számos kérdésben egyetértés van az oktatási államtitkárság és közöttünk, nyitottak voltak a javaslatainkra. Véleményem szerint van mód megoldást találni a vitatott kérdésekre, de egyelőre megegyezés még nem született” – nyilatkozta korábban az Eduline-nak Nagy Dávid. A HÖOK a vizsgák számának maximálása helyett például a kredites szabályozást tartaná elfogadhatónak: a 180 kredites képzésre járó hallgatók közül azoknak szűnhetne meg a hallgatói jogviszonya, akik két félév alatt kevesebb mint harminc kreditet szereznek. Az egyik legvitatottabb kérdésben a hallgatói önkormányzat nem enged: ragaszkodnak a tanulmányi és vizsgaszabályzattal kapcsolatos hallgatói egyetértési joghoz.

eduline/MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.