Nem született megállapodás a hallgatók és az oktatásirányítás között a felsőoktatási törvény koncepcióját illetően - írta szerdai számában a Magyar Nemzet.
Nagy Dávid, a HÖOK alelnöke közölte: az egyik közösségi oldalon már ötvenezer támogatója van a felsőoktatási törvény koncepciója elleni tiltakozásnak, és a hallgatók egy része már most nyomást gyakorol a HÖOK-ra annak érdekében, hogy szervezzenek tüntetést céljaik elérése érdekében.
Ragaszkodnak a hallgatói egyetértési joghoz„Számos kérdésben egyetértés van az oktatási államtitkárság és közöttünk, nyitottak voltak a javaslatainkra. Véleményem szerint van mód megoldást találni a vitatott kérdésekre, de egyelőre megegyezés még nem született” – nyilatkozta korábban az Eduline-nak Nagy Dávid. A HÖOK a vizsgák számának maximálása helyett például a kredites szabályozást tartaná elfogadhatónak: a 180 kredites képzésre járó hallgatók közül azoknak szűnhetne meg a hallgatói jogviszonya, akik két félév alatt kevesebb mint harminc kreditet szereznek. Az egyik legvitatottabb kérdésben a hallgatói önkormányzat nem enged: ragaszkodnak a tanulmányi és vizsgaszabályzattal kapcsolatos hallgatói egyetértési joghoz.eduline/MTIAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
