„Ostoba legenda, hogy munkanélkülieket képeznek az egyetemek” – mondta Pokorni Zoltán a TV2 Mokka című műsorában. Az oktatási bizottság elnöke szerint az tény, hogy a felsőoktatási képzési szerkezet rossz, azon mindenképpen változtatni kell, de az új felsőoktatási törvény tervezetében szereplő akadémiai és gyakorlati képzés kettéválasztása nem jó megoldás.
„A pályakezdő munkanélküliség nem jelentéktelen, megközelíti a 19 százalékot. Egy dolog véd ezzel szemben, a diploma. Egy diplomás kockázata, hogy munkanélkülivé válik, tízszerte kisebb, mint ha csak érettségivel rendelkezne. A diplomás pályakezdő munkanélküliség alig több mint két százalék” – mondta Pokorni Zoltán.
Az oktatási bizottság elnöke hozzátette: aki szűkítené a diákok továbbtanulási lehetőségeit, nemcsak a tizennyolc éveseknek, hanem az egész országnak árt. „Az egy másik kérdés, hogy a képzési szerkezet jó-e. Azon változtatni kell, az alapképzésekkel van a legnagyobb baj. Öt-hat éve annyira kapkodva, rosszul indult a bolognai rendszer bevezetése, hogy több olyan alapképzést hoztak létre, amelyeknek ma nincsen munkaerő-piaci értéke” – magyarázta.
Pokorni Zoltán szerint az új felsőoktatási törvény koncepciójának egyik legtámadhatóbb pontja az alapképzések kettéválasztása akadémiai és gyakorlati képzéssé – nem biztos ugyanis, hogy mindkét képzéstípusnak lenne munkaerő-piaci értéke. Arra a kérdésre, hogy meg tudja-e győzni Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt a véleményéről, azt válaszolta: „szerencsére nem csak az én meggyőzőképességemről van szó, sok szereplő szeretne korrigálni a tervezeten. Erre jó esélyünk van, mert a kormány eltolta a koncepció tárgyalását néhány héttel” – mondta.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
