Tévhit, hogy munkanélkülieket képeznek az egyetemek?

„Ostoba legenda, hogy munkanélkülieket képeznek az egyetemek” – mondta Pokorni Zoltán a TV2 Mokka című műsorában. Az oktatási bizottság elnöke szerint az tény, hogy a felsőoktatási képzési szerkezet rossz, azon mindenképpen változtatni kell, de az új felsőoktatási törvény tervezetében szereplő akadémiai és gyakorlati képzés kettéválasztása nem jó megoldás.

  • Eduline

„A pályakezdő munkanélküliség nem jelentéktelen, megközelíti a 19 százalékot. Egy dolog véd ezzel szemben, a diploma. Egy diplomás kockázata, hogy munkanélkülivé válik, tízszerte kisebb, mint ha csak érettségivel rendelkezne. A diplomás pályakezdő munkanélküliség alig több mint két százalék” – mondta Pokorni Zoltán.

Az oktatási bizottság elnöke hozzátette: aki szűkítené a diákok továbbtanulási lehetőségeit, nemcsak a tizennyolc éveseknek, hanem az egész országnak árt. „Az egy másik kérdés, hogy a képzési szerkezet jó-e. Azon változtatni kell, az alapképzésekkel van a legnagyobb baj. Öt-hat éve annyira kapkodva, rosszul indult a bolognai rendszer bevezetése, hogy több olyan alapképzést hoztak létre, amelyeknek ma nincsen munkaerő-piaci értéke” – magyarázta.

Pokorni Zoltán szerint az új felsőoktatási törvény koncepciójának egyik legtámadhatóbb pontja az alapképzések kettéválasztása akadémiai és gyakorlati képzéssé – nem biztos ugyanis, hogy mindkét képzéstípusnak lenne munkaerő-piaci értéke. Arra a kérdésre, hogy meg tudja-e győzni Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt a véleményéről, azt válaszolta: „szerencsére nem csak az én meggyőzőképességemről van szó, sok szereplő szeretne korrigálni a tervezeten. Erre jó esélyünk van, mert a kormány eltolta a koncepció tárgyalását néhány héttel” – mondta.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.