Előremutatónak és pozitívnak nevezte az új felsőoktatási törvényről folytatott pénteki egyeztetést az MTI-nek nyilatkozva a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
| Az új felsőoktatási törvény tervezetének január 4-i változatáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el, Nagy Dávid HÖOK-elnökkel készített interjúnkat pedig itt találod. |
Nagy Dávid a megbeszélés után azt mondta, hogy a hallgatók által korábban kifogásolt kérdéseket várhatóan intézményi hatáskörben rendezik, a részleteket a további egyeztetéseken finomítják. A hallgatók a vizsgaalkalmak számára és a hallgatói képviseletre vonatkozó passzusokat tartották a leginkább elfogadhatatlannak a korábbi koncepcióból: míg a jelenlegi rendszer szerint az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a hallgatók hány alkalommal vizsgázhatnak egy tantárgyból, az új felsőoktatási koncepció ezt törvényi szinten szabályozta volna.
A HÖOK elnöke azzal a hétfői kijelentésével kapcsolatban, hogy a felsőoktatási törvény legújabb, január 4-i változatát vitára is teljesen alkalmatlan tartják, ezért a megbeszélésen annak visszavonását fogják kezdeményezni, közölte: ezt abban a tudatban mondta, hogy nem lesz további egyeztetés. A pénteki megbeszélést követően ugyanakkor pozitívumnak nevezte, hogy a tárgyalások folytatódnak majd. Mint elmondta, észrevételeiket január 21-ig gyűjtik össze, és várhatóan ezt követően lesznek még egyeztetések. Újra egyeztettek az új felsőoktatási törvény tervezetéről A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által kezdeményezett megbeszélésen a HÖOK mellett részt vett a Doktoranduszok Országos Szövetsége, kilenc rektor, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője és Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár. Képviseltette magát a találkozón a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárca is. A kormányszóvivő a megbeszélés után elmondta, hogy az érintettek javaslatokat készítenek a felsőoktatásban az ágazat problémáiról, alapelveiről, és ezeket "összegyúrva" az új felsőoktatási törvény koncepciójával születik meg az a közös kiindulási alap, amellyel folytatható az egyeztetés. Nagy Anna közölte: mindenki egyetértett az alapértékekben és abban, hogy a mostani felsőoktatási törvény helyett új jogszabályra van szükség. A megbeszélés eredményeképpen két dokumentum születik majd: az egyik problémalista lesz a felsőoktatás jelenlegi gondjairól, a másik pedig alapelveket rögzít, és így a magyar felsőoktatás jövőképeként is felfogható majd - ismertette Nagy Anna. Miután minden érintett megalkotja saját javaslatait e két témakörben, "összegyúrják" azokat a mostani koncepcióval, és így meglesz az a közös alap, amellyel az egyeztetés folytatható. A tervek szerint február elejére készülnek el a dokumentumok, és február első felében folytatódhat az egyeztetés az összesített javaslatok alapján. Ha ezekben is sikerül egyetértésre jutni, akkor le lehet zárni az egyeztetések első fázisát, és "tovább lehet lépni a részletek felé, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy magának a törvény kidolgozásának az irányába is el lehet indulni" - mondta a szóvivő.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
