Előremutatónak és pozitívnak nevezte az új felsőoktatási törvényről folytatott pénteki egyeztetést az MTI-nek nyilatkozva a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
| Az új felsőoktatási törvény tervezetének január 4-i változatáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el, Nagy Dávid HÖOK-elnökkel készített interjúnkat pedig itt találod. |
Nagy Dávid a megbeszélés után azt mondta, hogy a hallgatók által korábban kifogásolt kérdéseket várhatóan intézményi hatáskörben rendezik, a részleteket a további egyeztetéseken finomítják. A hallgatók a vizsgaalkalmak számára és a hallgatói képviseletre vonatkozó passzusokat tartották a leginkább elfogadhatatlannak a korábbi koncepcióból: míg a jelenlegi rendszer szerint az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a hallgatók hány alkalommal vizsgázhatnak egy tantárgyból, az új felsőoktatási koncepció ezt törvényi szinten szabályozta volna.
A HÖOK elnöke azzal a hétfői kijelentésével kapcsolatban, hogy a felsőoktatási törvény legújabb, január 4-i változatát vitára is teljesen alkalmatlan tartják, ezért a megbeszélésen annak visszavonását fogják kezdeményezni, közölte: ezt abban a tudatban mondta, hogy nem lesz további egyeztetés. A pénteki megbeszélést követően ugyanakkor pozitívumnak nevezte, hogy a tárgyalások folytatódnak majd. Mint elmondta, észrevételeiket január 21-ig gyűjtik össze, és várhatóan ezt követően lesznek még egyeztetések. Újra egyeztettek az új felsőoktatási törvény tervezetéről A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által kezdeményezett megbeszélésen a HÖOK mellett részt vett a Doktoranduszok Országos Szövetsége, kilenc rektor, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője és Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár. Képviseltette magát a találkozón a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárca is. A kormányszóvivő a megbeszélés után elmondta, hogy az érintettek javaslatokat készítenek a felsőoktatásban az ágazat problémáiról, alapelveiről, és ezeket "összegyúrva" az új felsőoktatási törvény koncepciójával születik meg az a közös kiindulási alap, amellyel folytatható az egyeztetés. Nagy Anna közölte: mindenki egyetértett az alapértékekben és abban, hogy a mostani felsőoktatási törvény helyett új jogszabályra van szükség. A megbeszélés eredményeképpen két dokumentum születik majd: az egyik problémalista lesz a felsőoktatás jelenlegi gondjairól, a másik pedig alapelveket rögzít, és így a magyar felsőoktatás jövőképeként is felfogható majd - ismertette Nagy Anna. Miután minden érintett megalkotja saját javaslatait e két témakörben, "összegyúrják" azokat a mostani koncepcióval, és így meglesz az a közös alap, amellyel az egyeztetés folytatható. A tervek szerint február elejére készülnek el a dokumentumok, és február első felében folytatódhat az egyeztetés az összesített javaslatok alapján. Ha ezekben is sikerül egyetértésre jutni, akkor le lehet zárni az egyeztetések első fázisát, és "tovább lehet lépni a részletek felé, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy magának a törvény kidolgozásának az irányába is el lehet indulni" - mondta a szóvivő.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
