Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Előremutatónak és pozitívnak nevezte az új felsőoktatási törvényről folytatott pénteki egyeztetést az MTI-nek nyilatkozva a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
| Az új felsőoktatási törvény tervezetének január 4-i változatáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el, Nagy Dávid HÖOK-elnökkel készített interjúnkat pedig itt találod. |
Nagy Dávid a megbeszélés után azt mondta, hogy a hallgatók által korábban kifogásolt kérdéseket várhatóan intézményi hatáskörben rendezik, a részleteket a további egyeztetéseken finomítják. A hallgatók a vizsgaalkalmak számára és a hallgatói képviseletre vonatkozó passzusokat tartották a leginkább elfogadhatatlannak a korábbi koncepcióból: míg a jelenlegi rendszer szerint az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a hallgatók hány alkalommal vizsgázhatnak egy tantárgyból, az új felsőoktatási koncepció ezt törvényi szinten szabályozta volna.
A HÖOK elnöke azzal a hétfői kijelentésével kapcsolatban, hogy a felsőoktatási törvény legújabb, január 4-i változatát vitára is teljesen alkalmatlan tartják, ezért a megbeszélésen annak visszavonását fogják kezdeményezni, közölte: ezt abban a tudatban mondta, hogy nem lesz további egyeztetés. A pénteki megbeszélést követően ugyanakkor pozitívumnak nevezte, hogy a tárgyalások folytatódnak majd. Mint elmondta, észrevételeiket január 21-ig gyűjtik össze, és várhatóan ezt követően lesznek még egyeztetések.
Újra egyeztettek az új felsőoktatási törvény tervezetéről
A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által kezdeményezett
a HÖOK mellett részt vett a Doktoranduszok Országos Szövetsége, kilenc rektor, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője és Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár. Képviseltette magát a találkozón a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárca is.
A kormányszóvivő a megbeszélés után elmondta, hogy az érintettek javaslatokat készítenek a felsőoktatásban az ágazat problémáiról, alapelveiről, és ezeket "összegyúrva" az új felsőoktatási törvény koncepciójával születik meg az a közös kiindulási alap, amellyel folytatható az egyeztetés. Nagy Anna közölte: mindenki egyetértett az alapértékekben és abban, hogy a mostani felsőoktatási törvény helyett új jogszabályra van szükség.
A megbeszélés eredményeképpen két dokumentum születik majd: az egyik problémalista lesz a felsőoktatás jelenlegi gondjairól, a másik pedig alapelveket rögzít, és így a magyar felsőoktatás jövőképeként is felfogható majd - ismertette Nagy Anna. Miután minden érintett megalkotja saját javaslatait e két témakörben, "összegyúrják" azokat a mostani koncepcióval, és így meglesz az a közös alap, amellyel az egyeztetés folytatható.
A tervek szerint február elejére készülnek el a dokumentumok, és február első felében folytatódhat az egyeztetés az összesített javaslatok alapján. Ha ezekben is sikerül egyetértésre jutni, akkor le lehet zárni az egyeztetések első fázisát, és "tovább lehet lépni a részletek felé, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy magának a törvény kidolgozásának az irányába is el lehet indulni" - mondta a szóvivő.
MTI
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).