Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
| Az új felsőoktatási törvény tervezetének január 4-i változatáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el, Nagy Dávid HÖOK-elnökkel készített interjúnkat pedig itt találod. |
Nagy Dávid a megbeszélés után azt mondta, hogy a hallgatók által korábban kifogásolt kérdéseket várhatóan intézményi hatáskörben rendezik, a részleteket a további egyeztetéseken finomítják. A hallgatók a vizsgaalkalmak számára és a hallgatói képviseletre vonatkozó passzusokat tartották a leginkább elfogadhatatlannak a korábbi koncepcióból: míg a jelenlegi rendszer szerint az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a hallgatók hány alkalommal vizsgázhatnak egy tantárgyból, az új felsőoktatási koncepció ezt törvényi szinten szabályozta volna.
A HÖOK elnöke azzal a hétfői kijelentésével kapcsolatban, hogy a felsőoktatási törvény legújabb, január 4-i változatát vitára is teljesen alkalmatlan tartják, ezért a megbeszélésen annak visszavonását fogják kezdeményezni, közölte: ezt abban a tudatban mondta, hogy nem lesz további egyeztetés. A pénteki megbeszélést követően ugyanakkor pozitívumnak nevezte, hogy a tárgyalások folytatódnak majd. Mint elmondta, észrevételeiket január 21-ig gyűjtik össze, és várhatóan ezt követően lesznek még egyeztetések.
Újra egyeztettek az új felsőoktatási törvény tervezetéről
A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által kezdeményezett
a HÖOK mellett részt vett a Doktoranduszok Országos Szövetsége, kilenc rektor, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője és Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár. Képviseltette magát a találkozón a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárca is.
A kormányszóvivő a megbeszélés után elmondta, hogy az érintettek javaslatokat készítenek a felsőoktatásban az ágazat problémáiról, alapelveiről, és ezeket "összegyúrva" az új felsőoktatási törvény koncepciójával születik meg az a közös kiindulási alap, amellyel folytatható az egyeztetés. Nagy Anna közölte: mindenki egyetértett az alapértékekben és abban, hogy a mostani felsőoktatási törvény helyett új jogszabályra van szükség.
A megbeszélés eredményeképpen két dokumentum születik majd: az egyik problémalista lesz a felsőoktatás jelenlegi gondjairól, a másik pedig alapelveket rögzít, és így a magyar felsőoktatás jövőképeként is felfogható majd - ismertette Nagy Anna. Miután minden érintett megalkotja saját javaslatait e két témakörben, "összegyúrják" azokat a mostani koncepcióval, és így meglesz az a közös alap, amellyel az egyeztetés folytatható.
A tervek szerint február elejére készülnek el a dokumentumok, és február első felében folytatódhat az egyeztetés az összesített javaslatok alapján. Ha ezekben is sikerül egyetértésre jutni, akkor le lehet zárni az egyeztetések első fázisát, és "tovább lehet lépni a részletek felé, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy magának a törvény kidolgozásának az irányába is el lehet indulni" - mondta a szóvivő.
MTI
