"Torzszülött, agyament az új felsőoktatási törvény tervezete"

Gúr Nándor (MSZP) országgyűlési képviselő szerint a felsőoktatási intézmények többsége ellehetetlenülne, amennyiben az oktatásért felelős államtitkárság koncepciója megvalósulna, az elképzelés szerint ugyanis csak azon egyetemek, főiskolák működhetnének, amelyek oktatóinak kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik.

  • Eduline

Ha a szakállamtitkárság koncepciója megvalósulna, a budapesti Corvinus egyetemen nem lehetne közgazdászokat képezni, az ELTE-n nem működhetne állam- és jogtudományi kar, a Műegyetemen nem képezhetnének villamosmérnököket, építészmérnököket - mondta csütörtöki miskolci sajtótájékoztatóján a szocialista politikus. Márpedig az említett egyetemeknek ezek hagyományos szakai - tette hozzá.

MSZP: a Corvinus is bajba kerülhet

A képviselő azt mondta, bízik abban, hogy ez a koncepció a Ház falai közé soha nem kerül be. A továbbtanulni szándékozókat, szüleiket viszont a tervezet elbizonytalaníthatja - tette hozzá, megjegyezve, reméli, hogy a "torzszülött, agyament" koncepció ellen mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki képviselők egyaránt fellépnek.

Gúr Nándor szerint a legfontosabb az lenne, hogy a felsőoktatási intézményeket tovább erősítse a kormány, így minél több tudományos fokozottal bíró oktató tanítaná a hallgatókat. Erősíteni, nem pedig elbizonytalanítani kell minden hagyományokkal rendelkező egyetemet, főiskolát, hiszen ezen intézmények az adott térség fejlődésének legjelentősebb zálogai - tette hozzá.

MTI

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.