A Nemzeti Erőforrás Minisztérium változatlanul azt az álláspontot képviseli a hallgatókkal folytatandó tárgyalásokon, hogy a felsőoktatás minőségi javulásának garanciáiért a hallgatóknak is munkálkodniuk kell; a szaktárca ezt szerdán, a Magyar Nemzet aznapi számában megjelentekre reagálva közölte az MTI-vel.
A napilap arról írt, hogy nem született megállapodás a hallgatók és az oktatásirányítás között a felsőoktatási törvény koncepcióját illetően. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a beérkezett módosító javaslatok beépítését és az átdolgozott törvény szakmai szervezetekkel való újratárgyalását kéri az oktatásirányítástól. Nagy Dávid, a HÖOK alelnöke a lappal közölte: az egyik közösségi oldalon már ötvenezer támogatója van a felsőoktatási törvény koncepciója elleni tiltakozásnak, és a hallgatók egy része már most nyomást gyakorol a HÖOK-ra annak érdekében, hogy szervezzenek tüntetést céljaik elérése érdekében.
Az államtitkárság a közleményben felidézte, hogy három alkalommal folytattak egyeztető tárgyalást a HÖOK delegációjával az új felsőoktatási törvény koncepciójáról. A legutóbbi megbeszélésen megállapodás született - többek között - a munkaerő-piaci kapcsolatok ágazati szinten történő figyelembevételről; a koncepcióba foglalt bolognai-rendszer kereteinek megtartása melletti szabályozásról; a tehetséggondozás és a tanárképzést érintő osztatlan képzés bevezetésének fontosságáról; a felvételi rendszer minőségjavító változásainak fokozatos bevezetéséről. Egyetértés volt a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő hallgatókat érintő kérdésekben. A szenátusi és bizottsági képviseleti arányra vonatkozó hallgatói igényeket elfogadva és továbbgondolva az államtitkárság a hallgatói önkormányzatok támogatottságát (a választói arányokat) figyelembe vevő differenciált részvételi arányra és jogosultságra tesz javaslatot - írták közleményben, amelyben kitértek arra is, hogy a vizsgák számára, a kreditszűrésre vonatkozó kérdések továbbra is nyitva maradtak.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
