A Nemzeti Erőforrás Minisztérium változatlanul azt az álláspontot képviseli a hallgatókkal folytatandó tárgyalásokon, hogy a felsőoktatás minőségi javulásának garanciáiért a hallgatóknak is munkálkodniuk kell; a szaktárca ezt szerdán, a Magyar Nemzet aznapi számában megjelentekre reagálva közölte az MTI-vel.
A napilap arról írt, hogy nem született megállapodás a hallgatók és az oktatásirányítás között a felsőoktatási törvény koncepcióját illetően. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a beérkezett módosító javaslatok beépítését és az átdolgozott törvény szakmai szervezetekkel való újratárgyalását kéri az oktatásirányítástól. Nagy Dávid, a HÖOK alelnöke a lappal közölte: az egyik közösségi oldalon már ötvenezer támogatója van a felsőoktatási törvény koncepciója elleni tiltakozásnak, és a hallgatók egy része már most nyomást gyakorol a HÖOK-ra annak érdekében, hogy szervezzenek tüntetést céljaik elérése érdekében.
Az államtitkárság a közleményben felidézte, hogy három alkalommal folytattak egyeztető tárgyalást a HÖOK delegációjával az új felsőoktatási törvény koncepciójáról. A legutóbbi megbeszélésen megállapodás született - többek között - a munkaerő-piaci kapcsolatok ágazati szinten történő figyelembevételről; a koncepcióba foglalt bolognai-rendszer kereteinek megtartása melletti szabályozásról; a tehetséggondozás és a tanárképzést érintő osztatlan képzés bevezetésének fontosságáról; a felvételi rendszer minőségjavító változásainak fokozatos bevezetéséről. Egyetértés volt a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő hallgatókat érintő kérdésekben.
A szenátusi és bizottsági képviseleti arányra vonatkozó hallgatói igényeket elfogadva és továbbgondolva az államtitkárság a hallgatói önkormányzatok támogatottságát (a választói arányokat) figyelembe vevő differenciált részvételi arányra és jogosultságra tesz javaslatot - írták közleményben, amelyben kitértek arra is, hogy a vizsgák számára, a kreditszűrésre vonatkozó kérdések továbbra is nyitva maradtak.
MTI
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
