Már januárban dönthet a kormány az új felsőoktatási törvényről

Várhatóan január végén tárgyalja a kormány a felsőoktatási törvény koncepcióját, és a jogszabály egyes elemei már 2011 őszén hatályba léphetnek - közölte az oktatási államtitkárság pénteken az MTI-vel. Az államtitkárság szándéka szerint a közoktatási törvény, valamint a pedagógus életpályamodell koncepciójáról is dönt az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon.

  • Eduline

Az oktatási államtitkárság közleménye szerint december 31-én eredményesen zárult a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága által kezdeményezett nemzeti konzultáció, amelyet a tárca az új felsőoktatási, a közoktatási és a pedagógus életpályamodellről szóló törvény vitairatnak szánt koncepciójáról kezdeményezett. A felsőoktatási törvény koncepcióját várhatóan január végén tárgyalja a kormány. Február-márciusban alkotják meg a törvény normaszövegét, majd terjesztik az Országgyűlés elé. A törvényt a tervek szerint még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament, így egyes elemei már 2011 őszétől hatályba léphetnek.

 

Az oktatásért felelős államtitkárság szerint a közoktatási törvény, valamint a pedagógusok életpályamodelljéről szóló törvény tervezetéről is a tavaszi ülésszak alatt dönt a parlament - igaz, ahogy korábban megírtuk, a kormány első félévi munkarendjéről szóló határozat szerint egyik sem szerepel a kormányülések témái között. "A társadalmi párbeszéd és a szakmai egyeztetések során bebizonyosodott, hogy mind a civil szféra, mind a pedagógustársadalom többsége régóta várta, és kedvezően fogadta a köz- és a felsőoktatás értékelvű, emberközpontú, a minőség javítását szolgáló átalakítását" - áll a közleményben. 

Az államtitkárság tájékoztatása szerint a felsőoktatási törvény koncepciójához a minisztérium honlapján közzétett e-mail címre 333, a közoktatási törvényéhez 490, a pedagógus életpályamodell koncepciójához pedig 70 pontosító, értelmező, kiegészítő javaslat érkezett. Az államtitkárság valamennyi értékes javaslatot beépítette a véglegesített szövegbe - írták.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.