Várhatóan január végén tárgyalja a kormány a felsőoktatási törvény koncepcióját, és a jogszabály egyes elemei már 2011 őszén hatályba léphetnek - közölte az oktatási államtitkárság pénteken az MTI-vel. Az államtitkárság szándéka szerint a közoktatási törvény, valamint a pedagógus életpályamodell koncepciójáról is dönt az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon.
Az oktatási államtitkárság közleménye szerint december 31-én eredményesen zárult a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága által kezdeményezett nemzeti konzultáció, amelyet a tárca az új felsőoktatási, a közoktatási és a pedagógus életpályamodellről szóló törvény vitairatnak szánt koncepciójáról kezdeményezett. A felsőoktatási törvény koncepcióját várhatóan január végén tárgyalja a kormány. Február-márciusban alkotják meg a törvény normaszövegét, majd terjesztik az Országgyűlés elé. A törvényt a tervek szerint még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament, így egyes elemei már 2011 őszétől hatályba léphetnek.
Az oktatásért felelős államtitkárság szerint a közoktatási törvény, valamint a pedagógusok életpályamodelljéről szóló törvény tervezetéről is a tavaszi ülésszak alatt dönt a parlament - igaz, ahogy korábban megírtuk, a kormány első félévi munkarendjéről szóló határozat szerint egyik sem szerepel a kormányülések témái között. "A társadalmi párbeszéd és a szakmai egyeztetések során bebizonyosodott, hogy mind a civil szféra, mind a pedagógustársadalom többsége régóta várta, és kedvezően fogadta a köz- és a felsőoktatás értékelvű, emberközpontú, a minőség javítását szolgáló átalakítását" - áll a közleményben. Az államtitkárság tájékoztatása szerint a felsőoktatási törvény koncepciójához a minisztérium honlapján közzétett e-mail címre 333, a közoktatási törvényéhez 490, a pedagógus életpályamodell koncepciójához pedig 70 pontosító, értelmező, kiegészítő javaslat érkezett. Az államtitkárság valamennyi értékes javaslatot beépítette a véglegesített szövegbe - írták.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
