Alig van nyoma a "konzultációnak" az új felsőoktatási törvény tervezetében?

Négy vizsgalehetőséget engedélyezne az egyetemistáknak és főiskolásoknak az új felsőoktatási törvény tervezetének december 14-i keltezésű verziója – legalábbis ez áll az fn.hu birtokába került változatban, amely a hírportál szerint alig különbözik az eredeti szövegtől.

  • Eduline
Az új felsőoktatási törvény tervezetéről szóló összefoglalónkat itt és itt olvashatod el.

November 4-én mutatta be az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvény koncepcióját, amelynek több pontja – így például a hallgatók szenátusi és bizottsági képviseleti aránya, a vizsgalehetőségek számának csökkentése, valamint az egyetemekre és főiskolákra vonatkozó előírások – komoly vitát váltott ki. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak december 10-ig lehetett elküldeni a véleményeket és a javaslatokat, amelyek közül a használhatókat – Hoffmann Rózsa ígérete szerint – beleépítik a koncepcióba.

A hírportál információi szerint a december 14-i keltezésű változatban alig van nyoma a "kvázi nemzeti konzultációnak": a szövegben négy vizsgalehetőség szerepel, mégsem szűnnének meg az egyetemek gazdasági tanácsai, valamint új elem, hogy „a felsőoktatási intézmények a vagyongazdálkodás, valamint a gazdasági és pénzügyi szabályok szerint kezdeményezhetik az állami vagyon átruházását, és vállalkozó tevékenységet is folytathatnak”.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.