Négy vizsgalehetőséget engedélyezne az egyetemistáknak és főiskolásoknak az új felsőoktatási törvény tervezetének december 14-i keltezésű verziója – legalábbis ez áll az fn.hu birtokába került változatban, amely a hírportál szerint alig különbözik az eredeti szövegtől.
| Az új felsőoktatási törvény tervezetéről szóló összefoglalónkat itt és itt olvashatod el. |
November 4-én mutatta be az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvény koncepcióját, amelynek több pontja – így például a hallgatók szenátusi és bizottsági képviseleti aránya, a vizsgalehetőségek számának csökkentése, valamint az egyetemekre és főiskolákra vonatkozó előírások – komoly vitát váltott ki. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak december 10-ig lehetett elküldeni a véleményeket és a javaslatokat, amelyek közül a használhatókat – Hoffmann Rózsa ígérete szerint – beleépítik a koncepcióba.
A hírportál információi szerint a december 14-i keltezésű változatban alig van nyoma a "kvázi nemzeti konzultációnak": a szövegben négy vizsgalehetőség szerepel, mégsem szűnnének meg az egyetemek gazdasági tanácsai, valamint új elem, hogy „a felsőoktatási intézmények a vagyongazdálkodás, valamint a gazdasági és pénzügyi szabályok szerint kezdeményezhetik az állami vagyon átruházását, és vállalkozó tevékenységet is folytathatnak”.
edulineMiután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
