Bajban a végzős egyetemisták? Fontos téma marad ki az új felsőoktatási törvényből

A felsőoktatásban feladatfinanszírozott köztestületnek kellene segítenie a végzett hallgatókat, hogy könnyebben elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon - javasolja a kormányzatnak a mintegy negyven felsőoktatási karrierirodát összefogó Ifjúsági Koordinációs Szolgáltató Egyesület (IKSZE).

  • Eduline

Henn Péter, az IKSZE ügyvezetője elmondta: elképzeléseik szerint ez a köztestület az országos hatókörű ügyeket intézné e szakterületen, és javasolják, hogy a plénum megalapítása szerepeljen az új felsőoktatási törvényben (a készülő törvény elemeiről bővebben itt olvashatsz).

 

Másik fontos kérésük, hogy a majdani törvény tartalmazza: minden egyes felsőoktatási intézmény legfelsőbb vezető testületeiben, azaz a szenátusokban képviseltessék magukat a karrierirodák, ezzel is segítve a hallgatók elhelyezkedését oly módon, hogy a munkaerő-piaci szempontok is megjelennének egy-egy egyetem, főiskola döntéseiben. Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A munkaerőpiac képviselőit nem vonták be az új felsőoktatási törvény kidolgozásába

A szakértő kifogásolta, hogy a munkaerőpiac képviselőit nem vonták be az új felsőoktatási törvény koncepciójának tárgyalásaiba. Véleménye szerint a felsőoktatási intézmény és a munkaerőpiac közötti híd szerepét ellátó karrierirodák tudják gyakorlati megoldásokkal támogatni a hallgatók elhelyezkedését, illetve olyan szempontokat adni az intézményvezetés részére, amelyek a diplomák piaci értékét közvetlenül növelik.

 

Henn Péter megemlítette, hogy az IKSZE szakmai anyagokkal kereste meg a felsőoktatásban érintett minisztériumokat. Ezekben arról írtak, hogy miként lehet a munkaerő-piaci szempontokat jobban érvényesíteni a majdani új felsőoktatási törvényben. Érdemi választ azonban nemigen kaptak - tette hozzá.

MTI 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.