Összeállították a világ legboldogabb országainak listáját. Nem állítjuk, hogy ez alapján kell választani, ha külföldön tanulnál, de hosszabb távon akár szempont is lehet.
A diákok kétharmada menne külföldre, sokaknak pedig ez már tanulmányaik alatt sikerül. Közülük a legtöbben nyugat-európai egyetemekre jelentkeznek, ott viszont jóval drágább az élet, mint itthon. A megoldás az ösztöndíj mellett a munka, épp ezért összeszedtük nektek, milyen szabályok vonatkoznak rátok ilyen esetben.
A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint fontos, hogy a magyar diákok nemzetközi szinten is értékelhető tudást, értékes diplomát kapjanak, amellyel később jól tudnak érvényesülni.
Megmutatjuk, hogyan tanulhattok Európa bármelyik egyetemén ingyen, az otthonotokból!
Szigorít a felvételi feltételein a Bécsi Egyetem: több szakon keretszámokat határoztak meg, ha ennél többen...
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében egy 21 éves egyetemista, Prinz Dániel mesél arról, miért nem versenyezhet a magyar felsőoktatás az amerikaival, és milyen az, amikor nem a kormány határozza meg, mit tanulhat, és mit nem.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében a 26 éves Rácz Péter mesél arról, milyen "kezdő kiköltözőnek" lenni, milyen hazajönni, és milyen bizarr tapasztalatokat szerezhet az ember erasmusos hallgatóként.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik tanulni? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának legújabb részében a 36 éves kutató, Gelléri Gábor mesél hazatérésről és az (újra)kiköltözésről, na meg arról, milyen érzés az, amikor már az ember saját édesanyja is a hazaköltözés ellen érvel.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának első részében egy 26 éves PhD-hallgató, Birtha Magdi mesél arról, pályakezdőként hogyan vált "főállásává" a munkakeresés, és hogy elég erős érv-e a hazaszeretet, amikor kint maradásról-hazaköltözésről van szó.
Soha nem tanult még ennyi külföldi hallgató az Egyesült Államokban: hat százalékkal többen felvételiztek egyetemre...
Több mint száz híres európai művész, író, közgazdász, filozófus, sportoló, egyetemi oktató - az EU valamennyi...
A Budapesti Corvinus Egyetem áll a MOHA Top Erasmus rangsorának élén, a hallgatói magazin az Erasmus tanulmányi...
A tervezettnél 9 milliárd euróval többre van szükség az idén ahhoz, hogy az Európai Unió minden vállalását...
Akár egy hónapos tanulmányutat is lehet finanszírozni a Balassi Intézet és a Tempus Közalapítvány közös ösztöndíjából...
Ösztöndíjpályázatot hirdet a Balassi Intézet és a Tempus Közalapítvány: a Campus Hungary ösztöndíjból minimum két...
Több milliárd euró pótlólagos forrást kell találni az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programra, ezért az...
Megnéztük, milyen ösztöndíjak közül válogathattok, ha külföldi egyetemen szeretnétek eltölteni egy-két félévet.
Valamivel kisebb, mint Magyarország fele, 7314 kilométernyi tengerpartja van, tandíjmentes a felsőoktatás, és majdnem...
Magas önköltség, kevés államilag finanszírozott hely, hosszabb ideig tartó külföldi munkát tiltó hallgatói...
Sok középiskolás diák gondolja úgy, hogy nincs rugalmas módja annak, hogy könnyedén és viszonylag olcsón tanulhasson meg egy idegen nyelvet. Magyarországon azonban több olyan cég is működik, melyek kulturális csereprogramokat szerveznek 15 és 18 év közötti középiskolásoknak azzal a céllal, hogy a diákok utazhassanak, más országokat és kultúrákat ismerhessenek meg a lehető legközelebbről, bekerülve az adott ország oktatási rendszerébe és egy "átlagos család" életébe.
