A diákok kétharmada menne külföldre, sokaknak pedig ez már tanulmányaik alatt sikerül. Közülük a legtöbben nyugat-európai egyetemekre jelentkeznek, ott viszont jóval drágább az élet, mint itthon. A megoldás az ösztöndíj mellett a munka, épp ezért összeszedtük nektek, milyen szabályok vonatkoznak rátok ilyen esetben.
Nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy kiutasítottak Dániából egy kameruni diákot, mert 90 perccel többet dolgozott az egyik munkahetén, így pedig átlépte a törvényben előírt maximális keretet.
Persze a szigorú dán törvények csak az unión kívüli diákokra érvényesek, nem árt tisztában lenni azzal, milyen feltételekkel vállalhattok munkát az EU-ban diákként.
Ha tandíjat sok nyugati egyetemen nem is kell fizetni, a megélhetés így is általában jóval nagyobb összeget emészt fel, mint itthon, így a legtöbben rászorulhatnak, hogy hosszabb-rövidebb ideig dolgozzanak az egyetem mellett. Ebben a cikkünkben szó esett arról, mennyire nehéz megfizethető lakhatást találni Berlinben magyar egyetemistaként.
Fontos tudni, hogy már a magyar diákokra sem vonatkoznak szigorítások, még a teljes munkaidős munkához sem lesz szükségetek munkavállalási engedélyre, vagy bármi hasonlóra.
Több országban nem korlátozzák a tanulmányok mellett végezhető munka idejét, de vannak olyan országok, ahol senki sem vállalhat diákként teljes munkaidőben állást. Érdemes a felvételi előtt érdeklődni, mik a szabályok erre nézve az adott országban.
A tanulmányok mellett végzett munkából is adózni kell, és ha ezt külföldön végzitek, akkor abban az országban kell befizetni az adókat és járulékokat. Arra azonban érdemes figyelni, hogy az itthon szerzett jövedelmet is megadóztathatja a másik ország.
Ha valaki egy évben legalább 6 hónapot él egy adott országban, akkor ott fog adóügyi illetékességgel rendelkezni. Ez nyilván így van a kiköltöző tanulókkal is, így pedig ha például hazajöttök nyáron, és itthon dolgoztok, majd visszatértek a szemeszter elején, könnyen lehet, hogy be kell vallani az itthon szerzett jövedelmeteket. Persze sok országban erre sem lesz szükség, ugyanis egy külön egyezmény értelmében ez elkerülhető, de azért nem árt ilyen esetben utánanézni a konkrét ország szabályozásának.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
