Veszélyben az Erasmus: 90 millió euróra lenne szükség a program működéséhez

A tervezettnél 9 milliárd euróval többre van szükség az idén ahhoz, hogy az Európai Unió minden vállalását...

  • MTI
Fazekas István

A tervezettnél 9 milliárd euróval többre van szükség az idén ahhoz, hogy az Európai Unió minden vállalását teljesíteni tudja, ennyivel kellene kiegészíteni az unió idei költségvetését az Európai Bizottság számításai szerint - tudatta kedden Janusz Lewandowski költségvetésért felelős uniós biztos. Az Erasmusról szóló korábbi cikkeinket itt olvashatjátok el.

Az európai felsőoktatási diákcserét lehetővé tévő Erasmus-programnak pedig 90 millió euró többlettámogatásra volna szüksége - közölte a brüsszeli testület. "Nem arról van szó, hogy a bizottság több pénzt kér, hanem arról, hogy a tagállamok teljesítik-e vállalásaikat; folyamatos támogatást nyújtanak az Erasmus-programban részt vevő diákoknak és Európa szegényebb térségeinek a kohéziós alapokon keresztül" - idézi José Manuel Barrosót, a bizottság elnökét a testület közleménye.

A magyar diákok ösztöndíjára van pénz
Az Erasmus ösztöndíjprogram és ezzel együtt az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programjának pénzügyi keretei nem változtak Magyarországon - közölte az ösztöndíjprogramot koordináló Tempus Közalapítvány október elején. Az idei Erasmus-keret 3,4 milliárd forint. "Az Európai Bizottság részéről már átutalt előlegek fedezetet biztosítanak a következő hónapokban szükséges kifizetésekre" - írták közleményükben. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

"Többször szóltam, hogy a javasolt költségvetés folyamatos nyirbálásra nagy gondot okoz majd, hát most itt a baj. Jelenlegi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy teljesítsük kötelezettségeinket. Most a tanácson és a parlamenten a sor, hogy vállalják a felelősséget, mert a szükségesnél kisebb büdzsét hagytak jóvá" - fogalmazott keddi sajtótájékoztatóján Strasbourgban Janusz Lewandowski pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős uniós biztos.

Hozzátette: a forráshiány főleg az oktatás, a tudomány és a kutatás területén jelentkezik, ezért biztos abban, hogy az uniós intézmények nem mennek szembe saját korábbi kijelentéseikkel, miszerint az uniónak a növekedésbe kell befektetnie. A lengyel biztos egyben reményét fejezte ki, hogy a tagállamok és a parlament gyorsan jóváhagyja a költségvetés kiegészítését, amire nem az unió intézményeinek, hanem az európai diákoknak, kutatóknak, a civil és az üzleti szféra szereplőinek van szükségük. 

A bizottság közleménye arra is kitér, hogy az összesen 9 milliárd euróból 5,9 milliárdot kellene a tagállamoknak állniuk, mert a bizottság idén 3,1 milliárd euró többletbevételre tudott szert tenni főleg versenyjogi eljárások során kiszabott bírságokból, büntetésekből.

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.